Szabó Lajos – Zsoldos István: Fejezetek Kisújszállás történetéből – A Damjanich János Múzeum közleményei 21-22. (1969)

jelent és 70 000 (korona költs§#öbbieiet.*? Minthogy ez lakott helyeket is bekapcsolt és néhány nagybirtokot (Sziapáry, Magyary, Horthy stb.), ez az alternatíva valósult meg az 1900-as évek első felében,

67 Ez évi képv. gyűlés 52. sz, határozata a tvhatósági kövezett út melletti vízelvezető árok piactéri részének, valamint az egész piactér kőburkolását, a járdák egy részének kőburkolását határozza el s erre a célra 30 000 ft. kölcsön felvételét mondja ki, melynek törlesztését az egyenes állami adó után 2,5% községi pótadó kivetést útján, biztosítja. Ekkor már utcai közvilágítás is van és a lakosok a lámpák sűrítését # kérik, amihez a tanács hozzá is járul, de a lámpák fenntartását a lakosokra bízza.

08 — A város belterületének kőút hálózata 1894-ben épült ki, amikor is Braun József építő vállalkozó 4,5 Km. utat épített a városban. 1) „a Nagy utca két karoshíd közötti része 640 m. hosszban és pedig 3 m, szélességben kockakőburkolattal, a széli n 1—1 m. szélességben pedig cyclops burkolással. — 2) a Túrkevei utca 1320 m. hosszban, 3) a Túri utca 1120, a Dévaványai utca 640; a Dr Nagy János féle utca 320 mi; a Morgó utca 600 m. hosszúságban. A költségvetés 74 446 ft. 80 kr. volt, melyből a törvényhatóság 20 000 ft.-t megszavazott, 54 000 ft.-t pedig amortizációs községi kölcsönből fedeztek a lakosság megterhelése nélkül úgy, hogy a törvényhatóság a 2 krajcáros vámszedési jogot 1895. január hó 1-től a városnak átengedte.

09 A kőutak elkészítése és átadása 1896. aug. 27-én és 28-án történt. Az első városiasabb, egyemeletes épület, melynek rendeltetése is már polgári igényeket mutat; az 1873. január elsején a forgalomnak átadott városi Nagyvendéglő volt, melyet Gál József építész készített. Az emeleti 4 vendégszoba és az emeleti díszterem ettől fogva a gyakori táncmulatságoknak és világi-, egyházmegyei gyűléseknek, az olykori színielőadásoknak volt a színtere. A földszinten italmérő helyiség, étterem, kávéház, konyha és mellékhelyiség

1 volt. (Ez az épület a mai Kossuth utcai általános iskola épülete.) A Járásbíróság épülete volt a második emeletes épület .a ma? Szabadságtéri iskola), amely 1877-ben készült el, építője Fischer nevű gyöngyösi építész volt. A városképben két legjelentősebb épület a gimnázium- és a tanácsháza épülete. A gimnázium épülete Alpár Ignácz terve alapján, 1893—94ben épült,: melyet 1894. szept, hó 12-én fényes ünnepségek között adták át a használatnak s* indult meg benne az első 8 osztályos főgimnáziumi tagozat. — A városháza tervpályázati felhívása 1879. okt. 31-én jelent meg. 31 pályamű érkezett be, melyek közül a 3. díjat nyert, 400 ft-tal jutalmazott „Arte et diligentia" jeligés pályamű szerzője, Módi Lajos % budapesti építész mérnök tervét találta a zsűri a kivitelezésre legmegfelelőbbnek. Az árlejtési hirdetmény 120 000 ít-ban állapítja meg a városháza építési költségeit. Az építő vállalkozók közül Reismann 68