Szabó Lajos – Zsoldos István: Fejezetek Kisújszállás történetéből – A Damjanich János Múzeum közleményei 21-22. (1969)
ott megjelent „úri hölgyek" névsorának; lelkiismeretes, pontos felsorolása, 1901. március 28-án hagyta jóvá a belügyminiszter ,.A Kisújszállási Földmívelő Egylet" Alapszabályát, melyet Kövesdi Benjámin egyleti jegyző és Mönoki Áron egyleti elnök írt alá. Ennek az Egyletnek az alapszabálya teljesen eltér az előzőkétől. „Az egylet célja tagjait felp világosítani és oktatásban részesíteni, köztük a tudományt, művelődést és társas szellemet fejleszteni és előmozdítani, melyet az egylet a következő eszközök által szándékozik elérni: A. felolvasások a tudomány és a művésizet minden ágaiból B. hasznos és népszerű könyvek és hírlapok beszerzése és olvasása, valamint az előbbieknek az egylet könyvtárából való kikölcsönzése által C. gazdasági dolgok ismertetése által D. oktatás által E. társas mulatságok, hangversenyek, ünnepélyek s.a.t. által. hz egylet díszelnöke Mezőfi Vilmos volt. Vezetők a már említett jegyzőn és elnököm kívül; Janó Péter, Posztós Mihály, Imre Máté, Simái András, Dobozi Sándor, Oláh Gábor, Farkas László, Tuka Sándor, Oláh László, Lalkatos István, ezeken kívül 22 választmányi tag, 5 póttag és 178 rendes tag. 92 — Szervezetét, célkitűzését, taglétszámát illetőleg is ez volt a legfejlettebb egylet. — Kétségtelen, hogy ezen egylet tagj[ai alakították meg a Mezőfi Vilmos Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Pántjának helyi szervezetét. A helyi Újjászervezett Szoc. demokrata Párt 1907. március 3-án a piactéren tartott gyűlésén az; általános gazdasági és politikai helyzetről, Borz- és Ecseg-puszta telepítési és parcellázási kérdéseiről tartott programbeszédét Monoki Áron, aki a helyi pártelnök volt. Rámutatott arra is, hogy milyen üdvös volna, ha a Debrecen városnak a pálinkamérések vasárnapon való bezáratásáról hozott határozatát városunk is magáévá tenné? 3 A „Kisújszállás" két számában is tudósít az 1908. április hó 5-i „szocialisták népgyűléséről", melyet a vásártéren tartottak meg s azon az ellenzéki lap bevallása szerint .,mintegy ezer főnyi elvtárs s nem elvtárs" vett részit. A gyűlés programján szerepelt az általános, egyenlő, titkos, községenkénti választó jog, a kisgazdák adóreformja és a nép helyzete. 94 é Volt még jó néhány társadalmi, egyházi, sport egylet, amelyek te• vékenysége a város társadalmának csak egy-egy szűk rétegét; érintette, (Korcsolya Egylet, Tennisz Egylet, a zsidó hitközség Chewra Kadischa Egylete, Önkéntes Tűzoltó Egylet stb.) de a polgáriasuk) társa^ dalom, élénkülő tevékenységének kifejezője volt. A közművelődés ügyét szolgálták az újságok, heti lapok, amelyek helyi nyomdák termékei és nemcsak a városban, hanem a környéken is eléggé ismertek voltak. A „Kisújszállás" társadalmi és közgazdasági 77
