Szabó Lajos – Zsoldos István: Fejezetek Kisújszállás történetéből – A Damjanich János Múzeum közleményei 21-22. (1969)

tió társadalma megmerevedik, részben mert a gazdásági fejlődés koránt sem olyan mértékű, hogy a megnövekedett mezőváros lakosságának s/erény igénye egészében véve kielégülhetne. Az egyre nagyobb mértékben felaprózódó határ, az elmaradott mezőgazdasági technika, a kezdetleges munkaeszközök, az Ínséges évek (1806, 1808, 1814, 1820, 1847), az 1831-es „choiera pestis nyavaja", az 1835-ös nagy marhavész az általános elégedetlenség légkörét érlelik, mely az 1848/49-es polgári forradalom és nemzeti szabadságharc idejére érik be. Kisújszállás a Nagykunság forradalmi gyújtópontjává válik ós öt napi0 pal a pesti események után, 1848. III. 20-án, itt tartják meg a nagykunok lelkes hangulatú forradalmi mépgyűlésüket. Jegyzet 1. Révai József: Marxizmus, népiesség, magyarság. Szikra Kiadás, Bp. és 1. a. Ua. 226. 0. 1949. 228. old. 2. Szolnok Állami Levéltár, kisújszállási iratanyag, 63-as csomószáia- (A továbbiakban: SZÁL, Kj.) Conscriptiók rtsz. 745. 3. SZÁL, Kj. Közigazgatási iratok rtsz. 312 Capsula E Fascicolus 2. 4- SZÁL, Kj., Közigazgatási iratok rtsz. 312 Caps. E Fasc 3. 5. SZÁL, Kj., Közigazgatási iratok rtsz. 313 Caps. F Fasc. 1 és 6. SZÁL, Kj., Közigazgatási iratok rtsz- Caps- E Fasc. 37. SZÁL, Kj., Turgonyi és csorbái puszták földosztásának tabellája, rtsz. 278 A kisújszállási szántó és kaszáló földek ideája, rtsz. 2878. SZÁL, Kj., Liber fundi (1753) rtsz- 277. 9. SZÁL Kj-, Conscriptiók, rtsz. 745. 10. SZÁL. Kj., Tanácsjegyzőkönyv 1759. IX. 18. 9. old. 11. SZÁL, Kj., Tanácsjegyzőkönyv 1760- VIII. 26. 10. old. 12. Nagy Lajos: A jászkun birtokviszonyok fejlődése és jogi alapja Karcag, 1878., 256. old. 13. SZÁL, Kj., Tanácsjegyzőkönyv 1761. IV. 24. 10- old14. SZÁL, Kj., Tanácsjegyzőkönyv Rét és sás osztásokkal kapcs.-ban. 1754. IX. 13- 31 old., 1761. VIII. 24- 14. old. 1773. IV. 24., 1 sz. 60- old-, IV- 27., 4. sz. 61old. 43