Kiss Kálmán: Kisújszállás 1918-19-ben – A Damjanich János Múzeum közleményei 19-20. (1969)

szaemlékezése szerint 1938-ban halt meg.Maga Dr.Borzsák a cipészmesterséget kitanulva tengette maga és családja életét Monoron, ahol haláláig, 1967-ig lakott. Visszaemlékezéseiben irja; "Hogy mi lett а sorsunk* ki nem tudja? Összetöretés, bortön, kényéi-vesztés^ gyűlölet, megcsúfolás* számtalan jó társunk számára puskagolyó, kötél és a sir mélye. Akik túléltük a szörnyű vihart, eljárt fölöttünk az idő, megöregedtünk, de becsületes igyekvésünkre, jót akaró, nemes építő szándékunkra tiszta szívvel és büszke Öntudattal gondolunk vissza mindenkor^A muli lezárult, a jelen él, a jövőbe reménykedéssel tekintünk." Valóban: a fehérterror és az ellenforradalom negyedszázadának elviseléséhez a kisújszállási proletárdiktatúra híveinek csakúgy,mint az egész ország dolgozó tömegeinek és kommunistáinak az a hit adott erőt,amelyet a Budapesti Munkástanács 1919. augusztus t-i utolsó drámai ülésének elnöke berekesztő szavaiban igy fogalmazott meg: "Menjünk széjjel abban a rendíthet étlen meggyőződésben, , ,, bogy bármi is történjék holnap, bármi is következzék be a legközelebbi napokban,ha el is кеП mennünk, vissza, fogunk jönni és a proletariátus újból át fogja 149 venni a hatalmat," - 98 -