Kiss Kálmán: Kisújszállás 1918-19-ben – A Damjanich János Múzeum közleményei 19-20. (1969)

zótanács rendeleteit^ rendszeresen közölte, s ezenkívül "beszámolt a kisújszállási eseményekről, a helyi követtanacs rendelkezéseiről is. A Tanácsköztársaság kikiáltásakor a nép döntő többsége a proletárhatalom emllé alighogy uj társadalmat teremtsen;Az ingadozó kispolgári rétegeket az ország függetlenségének védelme állította a proletariátus mellé. Átmeneti leg a polgári középrétegek jelentős része is támogatta a munkásosztály hatalmát és a forradalmi honvédelmet, vagy legalábbis semleges álláspontot foglalt el. A tőkés-földbirtokos ellenforradalom erőit a forradalom győzelme után sikerült elszigetelni. "A proletárállam hatalmi szerveit néhány nap alatt kellett megteremteni a feszült kül- és belpolitikai helyzet miatt» Ráadásul a tanácsok feladatai sokkal nagyobbak voltak, mint a régi közigazgatás feladatai.A tanácsok feladata aem egyszerűen a hatalom és az igazgatás átvétele »hanem átalakítása volt, tartalmában és formájában is.A tanácsok néhány nap alatt bebizonyították,hogy képesek az előttük álló feladatok elvégzésére." A katonatanácsok a Tanácsköztársaság kikiáltását követő napokban jelentős szerepet játszottak a forradalmi rend biztosításában,

s a vöröskatonák toborzásában.A tanácsrendszer kiépitése, a Vörös Őrség megszervezése után ezekre már nem volt szükség,sőt ezeknek a működése akadályozta a hadsereg egységes vezetését.Ezért a Hadügyi Népbiztosság április 14—én megszüntette a katonatanácsokat. Kisújszálláson a Forradalmi Kormányzótanács rendelkezésének megfelelően létrehozták a tanácsokat."23-tagú pa— - 34 -