Kiss Kálmán: Kisújszállás 1918-19-ben – A Damjanich János Múzeum közleményei 19-20. (1969)

;& ;'átos képet sutát még 1935-beii is a'birtoknagyság csapor:ok szerinti megoszlása. Kisújszálláson 3ö,100 kat. holdtól 500-ig terjedő z- „y.arassti, 103,50 kat.holdtól 100-ig terjedő középparasz-i, ^З'

7

,5 kat.holdtól 50-ig terjedő kisparaszti, 827,1 icat. holdtól 5-ig terjedő szegényparaszti gazdaság alakul: ki* 1*5- szegécyparasztnak pedig 1 kat.holdnál kisebb szanzczöides,vagy szántó nélküli föld jutott,ezek lényegében, a nincstelen zsellérek közé sorolhatok. A lakosság lélekszáma ebbex az idáoen 13.533, s azt lehet mondani, hogy a lakosságnak azzal 51 :;

~a földnélküli. A földbirtoknak ez a siegoszlása, a aa ^zzei párhuzamosan kialakult sajátos társadalmi zagozőaái ad magyarázatot arra, hogy a kisújszállási szegény és nincstelen 'parasztság ni ért nem jutott tul a földet követelő mozgalmon, a miért ran indította el az un. földfoglaló mozgalmat. A nagy parasztgazdáknál szolgál; zsellérek,cselédek jol ban ki voltak zsákmányolva az uradalmi cseiedeknél,de a kisebb gazdaságokban szétszórtan dolgozó nincstelenek neai tudtak kellően szervezkedni. A városunkban megalakult Nemzeti Tanácsban a gazdagabb,módosabb parasztok is helyet foglaltak, s a régi közigazgatási vezetőkkel együtt fékezték a parasztság forradalmi hangulatát, igyekeztek erős befolyást gyakorolni a nincstelen agrárproletárokra. A polgári demokratikus forradalom győzelme után a város vezetői a népmozgalom zovábbfejIcdésansK a lefegyverezését tartották legfőbb feladatuknak. Ennek érdekében pi. a polgármester "a kerületi Népkörökből két-két kiküldöttet kért,hogy azok részt vegyenek -az elöljáróság munkájában,

s szemükkel lássák,hogy mi történik 3 városházán. Ezzel rögtön le volt fegyverezve minden indulat, s valóban a városban egyáltalán semmi zavargás., 35 sem fosztogatás,sem brutalitás" 18 -