Szabó László: Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX-XX. században – A Damjanich János Múzeum közleményei 15-18. (1968)

kával szerzett vagyon felett is ő rendelkezett, teljes joggal intézte a beszerzést, fizette az adót, a családtagok is hozzá folyamodtak pénzért. Gazdasági hatalma éppen abban teljesedett ki, hogy minden az ő kezében összpontosult..." (Mezőkövesd)

103 „Minden családnak a gazda volt a feje, az intézte, kormányozta a család vagyonát, irányította a gazdasági munkákat és az állattenyésztést, adott vett; nem dolgozott, hanem, korlátlan joggal parancsolt... A belső háztartás szintén korlátlan rendelkezője a gazdasszony volt." (Palócok)

107 , A gazda (mellett egyedül feleségének, a házimunkák irányítójának, a háztartás vezetőjének, a gazdasszonynak volt hatalma. A családon belül az egész élet és gazdálkodás két részre oszlott: gazdasági és házimunkák. Azonban a gazdasszony 'mindennel köteles volt elszámolni a gazdának és pénzt ő sem kezelt. „A házközösségnek női feje nem lehetett, a gazdasszonynak azonban feltétlen hatalma van a házban, de méginkább a konyhában, felügyel a rendre és a ház tisztaságára, a női tagoknak ő adja ki a munkát, a férfi cselédek közül egyedül az első szolgának parancsolhat."

108 „Vót ahol 5—6 asszony is vót. Nálunk három vót. Otthun a házba az anyós parancsolt, ő főzött mi meg segítettünk neki. Az anyós volt a hatalom. Meg is verték a menyecskéket..." (Mátranovák)

109

' „A család együtt ment ki dolgozni bárhova. A legidősebb nő főzött, fejt, a sertéseket etette. A többi a határba ment. Ha esett varrtak, fódoztak." (Gagyapáti)

110

' Egyik leglényegesebb szempont a családi gazdálkodásban a családi vagyon együtt tartása. Ezért a családi vagyont a gazda haláláig neim adta ki. „Az örökséget csak az apa halálakor adták ki. A lány és fiú egyenlő arányban részesült. Akinek nem volt jó módja a családban, kiiment Amerikába. Legnagvobb rész azért ment ki Amerikába, mert sem a fiú sem a lány részéről nem kapott örökséget." (Szögliget) „Még ima is megvan a nagycsalád, bár már csak 2—3 menyecske van a háznál. Főleg az asszony parancsol, nála a pénz. Ha az öregek meghalnak a család szétszakadozik, a vagyont egyenlően, nyílvetéssel osztják fel." iörhaloim)

111 „Az öregek halála után, az örökösödésnél a megegyezéstől függött minden. Apámék is így osztozkodtak." (Verpelét)

112 A családi vagyon megerősítését szolgálja a házasság is. A családfő hatalma még a párválasztásra is kiterjed. A matyóknál a gazda „keresi ki a fia jövendőbelijét, a legény csak a megkötött megállapodásról értesül."

113 „A házasulandó legénynek szülei szemelnek ki menyasszonyt,. ha kell a szomszédos helységben is..." (Palócok)

114 A család irányításáról, a család együttéléséről az eddigiek alapján megállapíthatjuk, hogy a család legfőbb és egyedüli irányítója a gazda, aki korlátlan hatalommal rendelkezik a családtagok felett mind erkölcsileg, mind anyagilag. Az ő hatalmából részesül, de ez csak a nőkre 106 HERKELY KAROLY: i. m. 32. 107 PINTÉR SÁNDOR: i. ni. 205. 108' HE1ÍKELY KÄKOLY: í.m. 33. 109 PMA 137. 13. Mátranovák, 1957. 110 BEIXON TIBOR gyűjtése. 111 FEL EDIT gyűjtése, EA 0401. 14—17. Örhalom, 1941. 112 TAKÁCS LAJOS gyűjtése, EA 3038. 21. Verpelét, 1951. 113 HERKELY KAROLY:!, m. 33. '* '.'ír 114 RÉSÖ ENSEL SÁNDOR: Magyarországi népszokások. Pest, 1867*•'208'.. S3'