Szabó László: Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX-XX. században – A Damjanich János Múzeum közleményei 15-18. (1968)

munka említi, hogy létszámuk lényegesen nagyobb volt a század elején. „A palóc falvak többnyire egy-két családból állanak össze, s tele vannak egyforma nevű emberekkel. őrhalom község 322 adófizetője között pl. 5 Bagyinszky, 12 Ballá, 25 Bertók. 11 Cserni, 8 Csordás, 16 Fábián, 9 Farkas, 29 Hegedűs, 7 Jórja, 31 Kanyó, 9 Márton, 7 Nagy és 14 Varga van, vagyis 13 családnév 180 adózót képvisel. Mivel azonban az adózók rendesen csak a családfők közül kerülnek ki, s pl. Orhalomban 322 adófizető mellett még 700 nem adózó lakik, akik javarésze az említett 1,3 családhoz tartozik, így nagyon szerény számítással is azt mondhatjuk, hogy az 1000 lakosú Örhalomnak . r, 00—600 embere 10—15 .család között oszlik ímeg." „Hugyagon pl. 266 adófizető közül 10 név esik 151 családfőre." 88 „A Padár had pl. Szuha községben 40, az Oláh had Balián 35 tagot számlál." 89 Pintér Sándor ál­latában a palócokról beszélve a következőket írja: „A XIX. század első felében még sok palóc család volt olyan, amely 50—60 tagot számlált,-s ha több önálló ágra szakadt is, hadat képezett." 90 A Bán völgyében meg­húzódó palóc falvak népessége is hasonlóan erős családszervezetben élt: ,,Az itt lakó nép, a borsodi palócság egyik ága, zárt rokoni kötelékben, hadaknak települt le, mint a borsodi vár jobbágyaiba későbbi századok folyamán nagyrészt zsellérsorba jutott nép. Régi hadai a dédesí Balogi, Makrai, Ambrus, Orbán, Kiss, Sütő, Mihály, a bántapolcsányi Györffi, Csiki, a bánhorváti Lőrinc, a bá,nfalvi Nagy, a nagybarcai Pál, Kis, Kis­tó! hadak." 91 A borsodi palóc nagycsaládokról Istvánffy Gyula, a mátra­aljai palócok nagy családi szervezetéről Morvay Judit könyve, a keleti palócokéról Paládi Kovács Attila munkája, a matyókéról Herhely Károly és Györffy István írásai tájékoztatnak részletesen bennünket. 92 Hason­lóan sokan tudunk a nagyvisnyói palócok családi életéről, .mely a fenti munkákkal együtt a palóc nagycsalád számának lassú apadását bizo­nyítja. 93 A csereháti nagycsaládok a század első felében sem voltak már nagylétszámúak. „Nagycsaládok mindenütt voltak, úgy tudom, ahol én ismerős voltam,- ott mindenütt úgy volt: Alsógagy, Perecse, Vajda, Bak­takék, Csenyéte, Gagybátor, Felsőgagy, Űjlak, Gadna, Litka, Fáj, Forró, Szikszó. Ezek a helyek ismerősek, de itt mindenütt így vannak. Nálunk is így volt. Amíg az apa élt és nem adta ki az örökséget, 4 menyecske is élt egy házban. A fiúk mind hazavitték a menyecskét. A feleségem nagyszülei, az apósom egyik felesége élt így, mikor férjhezment." 94 Gyűj­tésünket megerősíti a II. József népszámlálása alapján végzett számítás 87 SZEDER FABIAN: i. m. 88 BOROVSZKY SAMU: Nógrád . . . 153. 89 BOFOVSZKY SAMU: Heves... 203. 90 PINTÉR SÁNDOR: i. m. 205. 91 LAJOS ÁRPAD: Bánvölgyi képek. Borsodi Szemle. VI. (1962) 16—24.; 18. 92 ISTVÁNFFY GYULA: i. m. — GYÖRFFY ISTVÁN: A matyók. — HEKKE'LY KÁROLY: i. m. — PALÁDI KOVÁCS ATTILA: i. ni. 93 FODOR FERENC: Egy palóc falu életrajza (Nagyvisnyő) Bp. 1930. — NAGY BENJAMIN: A társadalmi szervezet befolyása egy palóc falu építkezésére. MésH 1— II. Bp. 1960. 67—95. 94 Saját gyűjtésem. A következőkben a nem jelzett idézetek saját gyűjtéseim 1959—1966. években. 95 DANYI DEZSŐ—DÁVID ZOLTÁN: i. m. 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom