Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

nyi, Konta nevek. A madarasi és karcagi lakosok között a XVIII. század elején még éltek e családok, sőt még ma is élnek^utódaik.

63 A szerb csapatok pusztításai és a kuruc csapatok váradi győzelme után nőtt a lelkesedés. 1703 szeptemberében a Tisza mentén végig portyázó kuruc csapatok visszaverték a szerbek támadásait, Borbély Balázs vezetésével átkeltek a Tiszán és elfoglalták Szolnok várát. A nagykunságiak a felkelők között voltak. Karcagon, Madarason és Hegyesen Nagy Bálint nagykun kapitány toborozta a kuruc seregeket. Erdemeire tekintettel a Fejedelem jászkun alkapitánnyá nevezte ki. A felkelés székhelye Karcag volt. Nagy Bálint nagykun kapitány a szécsényi országgyűlésen a nagykunok nevében tette le a Hűségesküt.

64 A császári hadvezetés veszedelmes ellenállási központnak vélte a Nagykunságot s a délvidéki szerb csapatokat gyakori támadásra vetette be gyülekező helyeik széttiprására. E vidék népe így állandó zaklatásnak volt kitéve. Nagyiván és Kunmadaras közti határper egyik tanúja beszámol arról, hogy 1704. június 28-án a szerbek Karcag és Madaras határában levő kuruc gyülekező helyet elhamvasztották és rengeteg embert mészároltak le. Ekkor történt Karcagújszállás pusztulása. Az elesett katonákat a határárokba temették el.

65 A labancok Tisza menti támadása a dunántúli és erdélyi támadásokkal egyidejűleg folyt le. A karcagi vereség után a kuruc sereg nagykunsági csapatai Madaras és Hegyes vidékét szállták meg táborhelyül. A vidék női lakossága a gyermekekkel a Tisza mentén Rakamaz felé húzódott hátra. A szerbek állandó zaklatásait 1705 májusáig vissza tudták tartani. A dunántúli harcok a csapatok egy részét azonban elvonták. A délvidéki szerbek megbátorodtak, Aradon gyülekeztek és nagy erővel támadtak. 1705. május 24-én Kunhegyest és Madarast újra kirabolták és felgyújtották.

66 Madarasról 15 kuruc érzelmű férfit fogságra vittek az aradi várba. E csatában elesett Nyíri ezredes és 45 katonája. A szerb támadókat Károlyi Sándor csapatai vetették vissza. Két ágyút visszaszereztek és hármat zsákmányoltak, majd Gyuláig kergették őket. E csatában harcolt a diószegi felkelés vezetője. Bóhné András kuruc ezredes is.

67 A kunok hadi szolgálatainak érdemeire tekintettel a Fejedelem privilégiumaikat elismerte és megerősítette.

68 Az állandóvá vált támadások miatt az egész Tisza mentét kiürítette és a kun lakosságot a rakamazi táborba telepítette. Madaras faluban sem maradt az 1705-ös szerb támadás után senki. Amikor Rabutin szerb tábornok 1706-ban a Tisza mentét felperzselte, már a Nagykunság üresen állott. Ekkor Derzs. Szöllős, Egyek, Füred-' pusztult, el. Károlyi Sándor 30