Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)
megvalósításra nem. volt idő. Sokkal több történt a tervgazdálkodás kezdeti megindításában. Gál Imre termelési biztos a direktórium segítségével a nehezen induló gazdasági élet menetét igyekezett helyrehozni. Rendelkeztek a fogatok felett, irányították az igás állatok munkáját és a munkaerőelosztást. Szociális intézkedéseik szintén említésre méltók. Rendet teremtettek a kollektív szerződés munkabéreinek megtartása körül, ragaszkodtak a mintegy 30%-os emelés szerinti bérezéshez. Leleplezték azokat a munkaadókat, akik a direktórium tudta nélkül, titkon szerették volna megnyerni a munkásokat olcsóbb munkára. Kevesebb eredményt tudtak elérni a feketekereskedelem megfékezése terén, az úgynevezett lánckereskedelemmel szemben tehetetlennek bizonyult a direktórium. Kultúrpolitika terén nem sikerült szorosabb kapcsolatot létesíteni az értelmiséggel. A népotthon kezdeti kulturális munkája feloszlott a Munkás Szövetség megalakulása után és a Tanácsköztársaság idején intenzíven e munkát nem lehetett fellendíteni az értelmiség félrevonulása miatt. A Munkás Szövetség székhelyét az „Űri Kaszinó"-ba helyezte, ahonnan az értelmiség kivonult. Nem sikerült őket megnyerni a forradalom célkitűzéseinek, szakszervezetbe való tömörítésük sem járt sikerre?!. A Magyarországot ért gazdasági blokád, a balkáni antant haderő 1919. április 16-i katonai intervenciója, a székely hadosztály árulása, Debrecen elfoglalása súlyossá tette a Tanácsköztársaság helyzetét. Ettől kezdve az ellenforradalmi propaganda és rémhírterjesztés napirenden volt Kunmadarason. Április végén pl. azt hirlelték, hogy véres május 1-et ünnepelnek a kommunisták és 40 embert akasztanak fel a községben. Az imperialista cseh, szerb, francia csapatok támadásai, a román csapatok közeledése az ellenforradalmi hírverést erősítette. Állandó telefonszolgálat tartása vált szükségessé. Április 28-án a direktórium elnöke és egyik tagja az elöljáróságon ügyeletes szolgálatot tartott. Az ellenforradalmi csapatok megállítása érdekében a Vörös Hadsereg a községet szerette volna megerősíteni és közölte a direktóriummal, hogy katonai alakulatot küld Kunmadarasra. Ennek az lett volna a célja, hogy feltartóztassa a románok előretörését és közben a Tisza vonalának megerősítését végrehajtsa. A katonai alakulat meg is érkezett a községbe és a Vén temetőben foglalt harcállást. A község elöljárósága igyekezett lebeszélni parancsnokukat a harc felvételéről. Végül a túlerő ismerete és az elöljáróság kérése alapján a vörös katonai alakulat a lőállásból visszavonult Szolnok térségébe. Valószínű, hogy Szolnok május 3-án történt visszafoglalási harcában vettek részt és Szolnok augusztus 2-ig tartó sikeres védelmében harcoltak. 7 149
