Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

. 12 Kunmadarasi ref. egyház halotti anyakönyvi adatai alapján megállapítható a'kunmadarasi pestises halottak száma. Kátai Gábor: Fekete halál pestis Karcagon c. tanulmánya, mely adatait Veszprémi István: Succinta medicorum Hungáriáé et Transsilvaniae Biographia II. 8. lapjáról Veszprémi Tertaócs leveléhez fűzött kommentárját cáfolja, azt írja, hogy Madarason nem is volt pestis. Kátai tévedett. Tévedése azon alapuhat, hogy csak levélben érdeklődött Madarastól, ahol jobbnak látták letagadni a pestis járványt. A Terbócsi féle levélnek és Veszpréminek van igaza e kérdésben, melyet a madarasi anyakönyv adatai igazolnak hitelreméltóan. 13 Palugyai i. m. Guthy Benő: A jászJcun ősredemptiónak 1655 évtől kiterjedő történeti ismertetése. Bp. 1898. Jászkun Statútumok. Statuta pro judicii Jazygum et Cumanorum. Pest. 1820. 14 SZÁL. kunmadarasi tanácsvégzési jzk. I. 68, 71, 87, II. 185—187. 15 Ugyanott III. 13, 140, 219; V. 9, 189; VII. 11, 93, 102, 171, 176, III. 190. Somodi Péter az elégedetlenkedőket így biztatta: „Vajki nyakas emberek vagyunk ide előre, akik az Bírák akarattyának s rendelésének nem állnak." 16 Ugyanott I. 54—55. 17 Ugyanott I. 54—55. „Az Palationale Sallarum pedig az helység jövedelméből, tudniillik korcsmábul és mészárszékbül, amint hogy sokan nem fizethetnek és elnyomorodtanak azoknak fizetéseknek orvoslására fordíttatott az Transumalis Quietumoknak állapotja." 18 Ugyanott. Katonai szolgáltatmányok számadásai. E. l. 19 Ugyanott a katonai szolgáltatmányok számadásain túl a Közszolg. jegyz. H. 1. Nro. l. E. Nro. 1. Kormos László: Redemp+io ellenes mozgalom Kunmadarason a XVIII. sz. közepén. Jászkunság. 1956. évf. 20 SZÁL. kunmadarasi 1753-as liber fundi adatai alapján. 21 Ugyanott, kunmadarasi tanácsvégzési jzk. I. 115. 22 Ugyanott. 1764 évi liber fundi. 23 Korcsma, mészárszék, malmok, boltok jövedelme. 24 SZÁL. kunmadarasi szöllőskertek osztási lajstromai. Fasc. I. 1. Első redemptiós szöllőföldosztás 1747. szeptember 20-án volt, de 1728-ban már volt a községben szöllőskert. 25 Tóth Kálmán i. m. 26 SZÁL. kunmadarasi tanácsvégzési jzk. III. 190, I. 95, III. 61, 219, XI. 238. „a Ns. Distruktusok statútuma szerint senki a lakosok közül bíró és tanács híre nélkül és engedelme nélkül lakót maga házába ne fogadgyék, mivel sok álnok és csalárd emberek minden testimoniális nélkül szoktak a helységbe bejönni, kik miatt gyakorta nagy botránkozások szoktak a helységben megtörténni." (Uo. I. 95.) 27 Ugyanott VI. 144. 28 Ugyanott VI. 181. „A helységben magát előadható mindenféle embereknek, senkit sem, még a bírákat sem kivéve maguk viselkedésére, társalkodására, beszédire, cselekedeteire vigyázó két tanácsbeli emberek rendeltessenek úgy azok mellett 2 közönséges lakosok, kik mindenütt megforduljanak (csapszékek, malmok, kovácsműhelyek, borivók). Vigyázzanak mindenkire, mint viselik magukat, mit beszélnek, vagy a helység bírák, vagy a magistratualis tisztek, vagy pedig Eő Felsége ellen." 29 Dévay Lajos — Gyarmati Sándor: Nagy idők sodrában. Glóbus. Subotica. 1936. Közli a kérvényüket, melyet a budai helytartótanácshoz beadtak és a helytartótanács válaszát. 30 SZÁL. kunmadarasi tanácsvégzési jzk. VI. 225 és XI. 179. 31 Ugyanott XI. 179. 32 Ugyanott VI. 198, 212, 236. & 8.3