Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

23 Madaras határában volt Fábián Sebestyén és Kápolnás íalu. Kápolnás keletre a Darvas halom irányába, Fábián Sebestyén pedig délnyugatra, a rnai Nagymező keleti részében feküdt. E három falu képezte a mai Kunmadaras határát. 24 Dr. Győrffy Lajos: Adatok, az Alföld törökkori településtörténetéhez. Az 1571-ik évi szolnoki török defter fordítása. Jászkunsági füzetek. 4. szám. 1956. 25 Az 1571. évi török defterben Karcag: 55, I-Iegyes: 69, Kolbaz: 59, Bocsa: 52 házzal van nyilvántartva. Családfők névszerint fel vannak,sorolva. 28 Ma már ismeretlen, de egy XVIII. századbeli térképen az Ecse halom Csesz Kálmán halmának van jelezve, Madaras keleti határán húzódó árkot ma is Csesz ároknak hívják. OL. U. et C. 7iy4 234—237, 239 oldal jegyzete. SZÁL. Bedekovics térképe 1783-ból. 27 Tóth Tivadar: A jászkunok története a török hódoltság korában. 18. old, 28 Portaadó fejadó, harács, kapuadó egyaránt használatos volt ez adónem kifejezésére. A Forint arany, a Dénár ezüst pénz volt. Stabil, értékes vásárló ereje a XVIII. századig tartott. 29 Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. 422. old. 1628-ból templomszolgák fizetéséről, mecsetről tesz említést. Valószínű itt mecsetpénzről van szó, melyet a református templom építésekor, illetve annak építési engedélyére fizettek a madarasiak. 30 E vermes tárlók a XVIII. században még használatosak voltak Madaras északi felén a mai Üjvárosi temető előtti részen. 31 Tóth Dezső: A hevesnagykunsági református egyházmegye múltja. Debrecen 1942. I. kötet 149 old. l akó = 60 magyar ittze (50,80 liter), 1 pint = 1,415 liter, 1 kila == 62,498 liter (kb. X/2 q). 22 Fekete Lajos: i. m. 106 old. Nagykunságon ekkor összesen 456 szabados és 108 zsellér család lakott. OL. U. et C. 71/4. adatai összehasonlítása alapján. 33 Sehsuvár, Sasvár pasa verte le a Karácson-féle népi felkelést Törökszentmiklósnál. 34 A félhold, csillag, nap népi építészetben való felhasználást Kenderes községre vonatkozóan külön tanulmányban fejtettem ki. Kormos L.: A kenderesi lakóházak népi építészeti motívumai. Kézirat Egyházmegyei levéltárban Kenderesen. 35 Barcsa János: A tiszántúli ev. reí. egyházkerület történelme. Debrecen 1906. I. kötet 183 old. Madaras falu ekkori települése a mai Kálvin és Örsi utca körzetében volt a templom körül. V. Szabó Imre, Kálvin u. 15. sz. alatti lakos pince építésnél 2,5 és 1,5 m mélyen vastag pernye réteget ásott ki, mely a kétszeri leégés nyomát viselte. 36 Madaras reformációja a XVI. század 3. évtizedében már kezdődhetett a huszita mozgalom folytatásaként, a 4—5. évtizedben kezdett erősödni és a török hódítás alatt szervezkedni. 37 A kunmadarasi református egyház legrégibb jegyzőkönyvének feljegyzései. 33 Gyárfás i. m. IV. 232, 233. Pamlényi Ervin: A magyar nép története. Az oltalomlevél 1644. januárjában kelt. 39 A szatmári békekötés után is megmaradt ez önvédelmi szervezkedés. Akkor már a földesúri terjeszkedés ellen. 40 Gyárfás i. m. IV. 238 old. 41 Gyárfás i. m. 250 IV. 42 Tóth Kálmán: Karcag múltja. 40 old. 43 U. ott. 44 Török magyarkori tőrt. emlékek. VIII. kötet 152 old. Karcag. 1681. aug. 25., 155 old. Szoboszló 1681. aug. 29-én kelt levelek az Erdélyi Fejedelemhez. 42