Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)
10 lakóházra Év Lélekszám Lakóház jutéla 1571 150—170 26 69 1717 300—320 50* 64 1760 1904 283 69 1796 4087 647 63 1816 5739 1053 54 Ha a fenti adatokat a pesti fejlődés adataival összehasonlítjuk az arányokból a rohamos emelkedés még inkább kitűnik. Pesten az 1765. évi összeírás szerint 1146 ház volt, mely 1820-ra 3584-re emelkedett, ami azt mutatja, hogy 55 esztendő alatt háromszoros volt a gyarapodás. Ugyanakkor Kunmadarason 1760—1816. közötti időben majdnem négyszeresre nőtt a házépítési arány, túllépve ezzel még az országos központban megnyilvánuló fejlődést is. 4 Az átmeneti korban a közös jövedelmek gyarapodása révén a várossá alakulás közben a középületek javítása és fejlesztése eredményesnek mutatkozott. 1792-ben nagyfokú javításokat hajtottak végre az összes középületeken. Rendbehozták a boltokat, kvártélyházat, pincéket, csapszékeket. Az eklézsia számára paróchiális házat emeltek és az Újvárosban Csonka János kisvarsányi lakostól vásárolt malmot építették fel. 1802-ben új kvártélyházat terveztek a katonai tisztek részére. 1805-ben új csapszéket, új mészárszéket, majd a gabona részére granáriumot építettek és tatarozták a kasszaházat és a községi cselédházakat. 1807-ben hozzákezdtek az új községháza építéséhez, mely 1808 nyarára elkészült és október 28-án nagy ünnepség keretében avatták fel, és a mezővárossá alakulás szimbóluma lett. A jegyzőkönyvekben ettől kezdve Madaras városként szerepel. 5 A polgári fejlődés községszervezete nemcsak formális vagy adminisztrációs tényezőként szerepelt, hanem fontos funkciót töltött be. A régi formák a városi szervezet kialakulása közben a gyakorlati szükséghez mérten átalakultak. A török idők alatt a faluközösség fennmaradt és a szatmári békekötés után is fennállott az autonóm községi élet. Belügyekben a faluközösség önnállóan intézkedett. A földesúri jog nem érvényesült. 1745-ben történt meg a faluközösség átalakulása. A kommunitas elnevezés megmaradt, de már az irányítást a redemptusok ragadták magukhoz és a kommunitásból az irredemptusok kimaradtak. A „Nemes Betsületes Tanács"-ban is redemptusok foglaltak helyet. A kommunitas és a tanács a községet érintő ügyekben demokratikus alapokon végezte döntéseit, vitás ügyekben közös konkordanciákkal egyeztek meg. A századfordulón a kommu89
