Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

kedőkkel szemben. A század végére ugyanis néhány jómódú redemptus gazda is igyekezett bekapcsolódni az áruközvetítésbe, főleg a gyapjúkereskedelem vonalán. A kunmadarasi áruforgalom legfőbb anyagát az állattenyésztés szolgálta. A redempció után, a XVIII. század második felében Kunmadaras a gyapjú, marhabőr és juhok felvásárlásának egyik fontos területe volt a Nagykunságon. Ezek közül első helyet foglalta el a gyapjú kereskedelem. A gyapjú felvásárlása nagy versengések között zajlott le. Vidéki és helybeli kereskedők harcoltak egymással a gyapjú jutányos áron való megszerzéséért. 1790-ig ebben a versenyben győztesként állandóan Papp János ungvári kereskedő került ki. A gyapjú ára ez időben állatonként 13—15 krajcár között mozgott. Az 1800-as évek elején beállott pénzromlás, valamint a gyapjúkereslet hatására az árak állandóan emelkedést mutattak. 1800-ban Bauer Salamon pesti kereskedő vette meg a gyapjútermelést 18 krajcáros áron. Utána tatai csapómestereknek sikerült az alku és akkor 100 gyapjúért 138 Ft-ot adtak. A helybeli kereskedők csak a XIX. század elején tudtak eredményesen beleavatkozni a gyapjúvásárokba. Ekkor már zsidó kereskedők is jártak Madarason. Helybeli redemptus gazdák közül ifj. Tunyogi János. Papp Mihály és Szilvási György foglalkozott gyapjúkereskedéssel. Közülük ifj. Tunyogi János, Bernáth Kristóf görög kereskedővel néhány évi társas üzleti kapcsolatban volt. Öreg Papp Mihály és Szilvási György 1800-ban a szentimrei gazdaságból vett gyapjút. A gyapjú termelés gazdagságára jellemző, hogy 1—1 gyapjúnyírás alkalmával 6—10 szekér gyapjút szállítanak el a kereskedők Kunmadarasról. A marhabőrök, dögbőrök vásárlása körül kevesebb volt a versengés. Általában tatai csapó mesterek, vagy zsidó kereskedők vásárolták fel a bőröket. A juhtenyésztés emelkedésével a marhatenyésztés egyre inkább hátraszorult. A madarasi redemptusok a juhtenyésztésre tértek át. Ez a gyapjú áruforgalmát és az élő juh kereskedelmet növelte. A XVIII. század utolsó évtizedéig a juhok párja általában 6—7 Ft között mozgott. 1 pár meddő juh ára 6 Ft 30 kr. A századfordulón kezdett emelkedni az ár s 1810-re 37 Ft-ot értek el 1 pár kiválasztott juh értékesítésekor. A századfordulón a kosok párja 13 Ft, a harmadfű ürük párja 12 Ft, a meddő juhok ára pedig 11 Ft volt. A juhok felvásárlását eleinte Bóne József és Szüts Péter fehérmegyei kereskedők végezték. A század végén Bars megyéből Léváról jártak: Szilavetzki Ferenc és Veres András kereskedők. De jártak erre Hont megyéből Kuna Pál és Hajba János, Pestről: Fanczelt József és Kritz Alöysius, Ausztriából: Fischer József, Gerenda János, Kaufmann József, Trandler János, Morvaországból: Gyurka Mátyás 73