Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

cag és Hegyes teljes széthullásának. 1702—1711-ig Madaras és a Nagykunság lakóinak nagy része széjjeloszlott a nádasokba, különböző búvóhelyekre s onnan járt haza az életfenntartásához szükséges munkák elvégzésére, de nem volt hajlandó a Német Lovagi-end hűbéruralmát elfogadni. Ezzel az egész Nagykunság egyetemlegesen a kuruc mozgalom támogatójává vált. RÁKÓCZI FERENC SZABADSÁGHARCÁNAK IDŐSZAKA (1702—1711) A hegyaljai felkelés, a Tiszaháti kuruc szervezkedés a nagykunságiakat a Habsburg ellenes szabadságharc oldalára állította. A Német Lovagrend birtokbaiktatása elleni nyílt tiltakozásuk kuruc érzelmük kifejezése volt, s II. Rákóczi Ferenc kiáltványa csatlakozásra segítette őket. A nagykunságiak felkelésének lelkes irányítói voltak a karcagi Nagy Bálint kunkapitánnyal az élen a madarasi Győrffi János bíró, Fazekas András nótárius, valamint a madarasi Boros Tamás és Erdős Balázs. A magyar határon átjött Rákóczi Ferenc fogadásán ott voltak a nagykunok követei is a tiszántúliak titkos követségében.

61 Rákóczi csapatai 1703. június 16-án kezdték meg előny omulásukat a Tisza felé. Ezzel egyidejűleg Bóhné András diószegi hadnagy vezetésével szegénylegényekből és bujdosó kunokból toborzódott kuruc csapatok is támadásra indultak a császári sereg labancai ellen. Bóhné András csapatainak nagyrészét a Sárrét ingó- ** ványai között gyülekező nagykunságiak tették ki, de csatlakozott hozzájuk Bihar parasztsága, sőt Debrecen is. A felkelés hallatára a bécsi hadvezetés Dél-Magyarországra települt szerb csapatokat vetett be s 1703. aug. 5-én súlyos vereséget mértek a kurucokra. Ekkor a szerb csapatok végig pusztították a Nagykunságot. Egykorú tudósítás azt közölte, hogy az aradi, gyulai és belénesi szerbek Karcagot és Madarast felprédálták. A gyöngyösi bírák augusztus 6-án kelt levele ezt megerősítette, amikor tudtul adta, hogy a szerbek a váratlan győzelemtől felfuvalkodván azzal fenyegetőztek, hogy lerombolják a Bóhné alatt fegyvert fogott falvakat.

62 A karcagi, madarasi s még négy más falu kirablása a bihari kurucfelkelésben való részvételük miatt következett be. Bihardiószegre húzódott kuncsaládok utódainak nevei szintén bizonyítékot szolgáltak a madarasi és karcagi kunok részvételéről. A bihardiószegi nevezetesebb családnevek között ott szerepelnek a Kazai, Bende, Törő, Fazekas, Sző38