Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)
30 család, mely a törzslakosság 35%-át teszi ki. A lakosok 65%-a elpusztult vagy elbujdosott. A környező falvak elpusztulása után a Nagykunságon két települési központ maradt: Madaras és Karcag. Pentz összeírásából a karcagi településre vonatkozóan még pontosabb adatok állnak rendelkezésre, mert a családok neveit is megtaláljuk benne. 54 A török hódoltság a legkisebb változást a falvak szervezeti viszonyában éreztette. A török saját társadalmi és gazdasági szervezetét építette ki. Környékünkön megalkotta a szolnoki szandzsákot, alközpontul a törökszentmiklósi, illetve balaszentmiklósi nahijét. Ezzel megszüntette a magyar megyei, kerületi közigazgatási rendet. Falvakban közigazgatási hatósági székhelyeket létesített a bíráskodások és az adóbehajtások, robotszolgáltatások ellenőrzésére. Környékünkön a fábiánkai vajda működött. A faluközösség szervezetét meghagyta. A faluközösséget beállította a maga feudális hűbéri rendszerébe s a bírót tette felelőssé a szolgáltatások teljesítéséért. A bírót tovább is szabadon választották maguk közül. Megmaradtak a föld-, legelő-, és halászóhelyek közös használatában, melyet a faluközösség szervezete fogott egybe. Ügyeiket közösen intézték s a szomszédos nagykunsági falvakkal védelmiszövetséget alkottak. Ez még a szatmári békekötés után is gyakorlatban volt, A falu tizedekre osztását megtartották és a tizedeseket maguk jelölték ki. Hiába volt azonban az önálló községi szervezetük, a török tisztek földesúri hatalmának a terhei alatt anyagi romlásba kerültek. A szervezettség a töröknek kedvezett s kizsákmányolásukat segítette elő. Az elnéptelenedés következtében erőtlenek voltak a közöttük megjelenő ,,kínzó, nyúzó, embersarcoltatók" ellen, akik török, német és végvári zsoldosok részéről gyakran zaklatták őket. Kulturális viszonyaik a nehéz körülményeik ellenére a reformáció után emelkedtek. A reformációval egyidejűleg kezdődött meg a Nagykunságon az iskolai oktatás. Eger, Gyula, Tur reformáció központjai közel voltak a Nagykunsághoz és így a török hódoltság előtt megtörtént a reformáció. Madaras 1549 előtt vehette fel az új vallást 55 , mert 1549-ben már nem fizettek Egernek tizedet. Helvét irány megerősödése 1559—1585. között történt. Szervezkedésük a török hódítás alatt végbement az egész Nagykunságon. 56 Iskolák felállítására csak a reformáció központjaiban gondolhattak a háborús nehézségek miatt. A bécsi, majd a nikolsburgi békekötés után a kisebb nagykunsági falvak is állítottak iskolákat. Addig prédikátoraik tanították a lakosságot. Madarason az 1630. körüli templomépítés után kezdődött meg az iskolai oktatás, de a háborús hadműveletek miatt csak időszaki volt. Ebből a kezdetből nőtt ki az állandó iskolai ok3* 35
