Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

sok irányításával is sikertelenül próbálkozott, mire a Nagykunságon levő tisztjeit azzal kötelezte le, hogy minden taxa, adófizetés és bármi szolgálat alól mentesítette őket. Ezzel azt érte el, hogy az egri vár jövedelmeinek beszedésére kiküldött megbízottakat a kunok tisztje a nádudvari és a kishevesi kerületből kikergette,

17 és e kerületekben a bárány és gabonatizedet György barát magának szedette be. • Fráter György országegyesítésére törekvő politikája elbukott. A nagykunságiak ütközőpontban voltak s így nem csoda, ha mindkét oldallal harcoltak, vagy hol egyik, hol másik fél érdekeinek szolgálatába állottak. Kényszerhelyzetük akkor oldódott meg, amikor a török erők nagyobb eredményeket értek el az ország déli részén és megkezdték előnyomulásukat, hogy uralmukat kiterjesszék az egész országra. Ekkor kénytelenek voltak teljes erővel az egri vár megerősítésén munkálkodni. A védelem megszervezése azonban elkésett. 1552-ben elesett Szolnok, Temesvár és a törökök Balaszentmiklóson földvárat építettek, mély árokkal és sövénykerítéssel vették körül és erős őrséggel látták el. Eger várát nem sikerült a törököknek elfoglalni, de hadaik közelről veszélyeztették a Nagykunságot. Eger vár közelsége 1566-ig, Gyula elfoglalásáig még védelmet nyújtott e vidéknek, mert Eger és Gyula közötti sávban a végváraik állandó portyázása miatt a törökök Fegyverneken túl nem jutottak. Az 1553. évben Madaras falu az egri várnak járó búza, árpa, vágómarha beszolgáltatást beszállította. Az 1554. évi jegyzékben, 11 nagykunsági községgel együtt Madaras is megtalálható. A nagykunságiak összes járandósága 36 dénár tegzes pénzt, 316 dénár és 36 Va kr. nemesi censust, 124 dénár 92 kr. szolga censust és 265 dénár királyi dicát tett ki, összesen 704 dénárt s néhány krajcárt. Természetben 243 akó búza, 243 akó árpa, 175 pint vaj és 124 */l pint sajt és túró esett rájuk. Nehéz terhet jelentett ez, de beszállították Egerbe.

18 1558-ban sincs nyoma török pusztításnak. Kolbazszék 15 községe, köztük Madaras még mindig Eger várhoz tartozik és együttesen 277 Ft 75 kr-t fizettek pénzben, 223 akó búzát, 223 akó árpát, valamint 12 vágó marhát természetben.

19 1562-ben a töröK* előrenyomulás Fegyverneken túljutott. A Balaszentmiklósi erődből gyakran kicsaptak martalóc csapataik s a Nagykunság határán gyakoriak voltak a csatározások, kisebb jelentőségű járőrharcok, de nagyobbmérvű pusztulás nem volt. Ekkor estek török fogságba Zelotay György és Mezey Pál kolbázszéki lovaskapitányok 2—2 lovassal, de hamarosan sikerült nekik megszökniök. Jutalomként Ferdinándtól Madaras határával szomszédos Kápolnás falut kapták meg hűbérbirtokként. Ferdinánd előszeretettel ado24