Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

országgyűlés szigorú határozatáig folytatta. Pohárnok István által foganatosított feudális erőszak kényszere a földmívelés nagyobb mérvű folytatására kényszerítette a madarasiakat. A falu lakóinak összetétele tehát átalakult. Csökkent a pásztorkodás, halászat, növekedett a földművelés és a faluközösség kiterjedt a megművelhető földek közösségére is. Az 1446. június 17-én tartott országgyűlés állásfoglalásai, a köznemesség győzelme, a feudális állam rendi-képviseleti formájának létrejötte, a kormányzói jogkör szabályozásának eredményessége, a központi hatalom kialakításának erősítésére törekvése következtében a kunok és filiszteusok falvai újra visszakerültek kapitányaik bíráskodása alá, így Madaras falu szintén visszakerült a Madaras nemzetség kapitánysága alá. Faluközösségi életüket, szervezetüket földesúri változások közben mindinkább megerősítették. Így a visszakerülő szálláskapitány hatalmát ellensúlyozni tudták és kommunitásuk megizmosodott. Földközösségben többet tudtak termelni és gazdálkodási módjuk fejlettebbé vált. Jobbágyterheik elviselhetőbbek lettek. A török elleni harcra készülés alatt Hunyadi János kormányzói igazgatása alá kerültek, aki 1454-ben elrendelte összeírásukat és kimondotta katonai kötelezettségüket.

4 Ezután még önállóbb faluközösségféletet sikerült élniök és a földesúri befolyás megcsappant. A könnyebbedés igen rövid ideig tartott, mert a közéjük került királyi tisztek nem bizonyultak előnyösebbeknek birtokosuknál. Hamarosan újra megnehezítették terheiket és önálló faluközösségi életük fejlődése megrekedt. Mátyás király uralkodása hozott változást a kun és jászközösségek történetében, melynek kihatása Madaras falu jövendő társadalmi rendjét századokra meghatározta. Madaras falu szomszédságában, Olas kipcsak nemzetség utódai, a kolbázszállási kunok önálló székszervezetét Mátyás király 1461-ben jóváhagyta és megengedte nekik, hogy tisztviselőiket és bíráikat maguk válasszák. A királyi kirendelt bírák hatalmaskodása ezzel végetért, dolgaikat maguk által választott elöljáróik intézték. 1467-ben kiváltságuk megerősítését a király megismételte. Kimondotta, hogy minden bíróság hatásköre alól felmentetnek.

5 A négy jászszék ugyanezt a privilégiumot élvezte. 1469-ben Tur város és Varsány városok ugyancsak e kiváltságban részesültek.

6 Madaras falu számára Kolbázszékhez tartozás előnyösebbnek látszott. A kolbázszékiek fejlettebb gazdasági körülmények között éltek. Náluk egy félszázaddal hamarabb megtörtént a földművelésre áttérés. A Kolbázszékiek privilégiuma a szántóföldekre, szénatermő földekre, halászó helyekre és a kereskedésre vonatkozott. Madaras falu területe a jász és a kolbázszéki határ mesgyéjén feküdt. A Tisza vi20