Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

se alól csak a községre nézve előnyös telepedésnél tettek kivételt. Pl. tanítókra nem alkalmazták e tcrvt.iyt. Kunmadarasról is kiuta>itÓ!> ták a förradalcmban résztvett családokat. A visszatérni óhajtókat non fogadták vissza. Marcsa Imre községi írnok 1920. február 11-én kérte a kiutasítás megváltoztatását, de a képviselő testület ragaszkodatt az 1919. évi kiutasítás érvényességéhez;.

8 A román megszállást a fehér terror váltotta fel, mely a még izzásban levő forradalmi hangulatot a legszigorúbb megtorlással nyomta el. Horthy 1920. március 1-i kormányzóvá történő választása után az országos terror kiterjedt minden községre. Kunmadarasra 1920 május első napjaiban érkezett a Prónay különítmény csapata. Megérkezésük éjszakáján mintegy 150 lakost tartóztattak le. Akinek valami része volt a forradalomban vagy megbízatása a Tanácsköztársaság idején, az nem kerülte el a véres botozást, melyet a másnapi kihallgatás után hajtottak végre. A forradalom tényleges irányítóit Kunhegyesre szállították, ahonnan a fegyverneki megtorló táborba kerültek. A fegyverneki kínzásokról és borzalmas megtorlásokról iszonyattal beszéltek évtizedekig. A forradalom vezetői felett végül is Budapesten ítélkeztek. A kunmadarasiak közül 10-et ítéltek el. Heten három hónap, hárman 8 hónap büntetést kaplak, melynek letöltése után helyi internálásban maradtak, mely a csendőrségen való napi jelentkezésből és egyéb retorziós fegyelmezésből állt. Nyolc hónapi börtönbüntetést töltött le Gál Imre és Tolvaj József. Sáska Sándort az emigrálás miatt nem tudták bebörtönözni. Az elítélteken kívül helyileg még hat családot internáltak, illetve helyeztek csendőri felügyelet alá Kunmadarason. Az alispáni internálási iratok betekintést nyújtanak az ellenforradalmi ténykedésekbe. Például Gál Imre ítélete így hangzott: „Nevezett, mint termelési biztos és munkás tanácstag a proletár uralom lelkes híve volt s annak fennállását minden eszközzel igyekezett megszilárdítani. Internálása a fennálló rend és nyugalom érdekében szükséges" 1921. július 26-án szűnt meg ellene az eljárás öreg korára tekintettel s ekkor csendőri felügyelet alá helyezték: 1. Köteles az elöljáróságnál naponta jelentkezni. 2. Lakásváltoztatást 24 órával előbb jelenteni. 3. Táviratot nem adhat fel, távbeszélőt nem használhat. 4. Mással nem érintkezhet, csak rendőr jelenlétében, mert direktóriumi tag és termelési biztos volt." Kunmadarason az elöljáróságon való jelentkezés a csendőrségen való jelentkezést jelentette. Az üldözések szigorára és a kitartó nyomozásra jellemző, hogy Sáska Sándor direktóriumi elnök ellen, bár Csehszlovákiában élt, még 1926. július 21-én is internálási keresletet adott ki a szolnoki alispán, attól függetlenül, 151