Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

kapott forradalmi szocialisták azonnal szervezkedni kezdtek .s~ az addig titokban működő szakszervezetet nyíltan megalakították, A tagok között szerepelt az 1905—07. évi aratósztrájk alatt illegálisan működő Jakab István, Gál Imre. A szakszervezet tagjainak száma állandóan emelkedett és szinte naponta üléseztek. A napilapokat tanulmányozták és Marx műveit magyarázták egymásnak. Határozatokát hoztak, munkabérek felett intézkedtek, napszámok meghatározásáról, munkások beosztásáról és védelméről döntöttek. A tagok a község legszegényebb néprétegéből kerültek ki. Forradalmi radikalizmusukat Jeskó János főjegyző igyekezett akadályozni. A forradalmi szocialisták mellett működött a községben az ácssegédek szakszervezete. A Központi Országos Szakszervezetnél bejelentett, régebben fennálló szerv volt ez, Sáska Sándor ácssegéd vezetésével, aki jelentős szerepet játszott a madarasi eseményekben. Hamarosan megalakult a női szakszervezet is. Eleinte a férfiak szakszervezetének keretén belül munkálkodott. Helyszűke miatt azonban hamarosan különvált. Munkabérek megállapítása, n apszámok meghatározása és szociális igazságtalanságok rendezése az ő feladatuk is volt. 1919 februárjában a kommunista párttagok és baloldali szociáldemokraták üldözése idején a forradalmi szocialisták, a szakszervezet, a nőszövetség és a kommunisták tömörülése következett be Kunmadarason. Az egyesülés megvalósításában Madarász Bálint mellett tevékenyen közreműködött U. Nagy Sándor cipész segéd, aki az üldözés alatt budapesti illegális pártmunkából érkezett haza szervező munkára. Segítőtársaikká szegődtek Sáska Sándor az ácssegédek szakszervezetéből, Nagy Sándor, U. Nagy Bálint és Géresi Sándor a forradalmi szocialisták részéről. A fuzionálás révén jött létre a Munkás Szövetség, melyhez 1919. március közepén, a Tanácsköztársaság megalakulása előtt csatlakozott a kulturális élet fellendítése érdekében a nemzeti tanács által létrehozott népotthon tagsága is, mintegy 70%ban. A népotthon vezetője Kopasz Sándor tanító volt. Sz. Nagy Sámuel és Fórizs Imre kezdeményezésének eredményeként indult meg ez a művelődési munka, de nagyobb eredményeket nem tudott elérni, ezért csatlakozott tagjainak többsége a Munkás Szövetséghez. A kunmadarasi nemzeti tanács nem vált forradalmi szervvé, sőt a nemzeti tanácson belül hamarosan ellenforradalmi szervezkedés indult meg. A földosztási mozgalom letörésén fáradozott és igen erélytelenül viselkedett a radikális követelések végrehajtásában. A forradalom éltetője a szakszervezeti mozgalom volt és a belőle kiépült Munkás Szövetség, mely összefogta a haladó erőket és a polgári demokratikus forradalmat a proletariátus forradalma és diktatúrája felé segítette,

6 10* 147