Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

demokratikusan érző lakosok november első napjaiban egymás között tárgyalásba kezdtek.,A forradalmi, megmozdulás központja: a Borsi kocsma volt, November 9-én Szilágyi Imre gyógyszerész, Szilágyi Miklós orvostanhallgató és Ágoston Sándor községi ellenőr vezetésével megalakult a „katona tanács". Feladatul a rend fenntartását tűzte ki s még aznap este járőr szolgálatra több férfit beosztott. A katonai tanács november 9-én du. 5^re népgyűlést hívott egybe, ahol a község lakóiból megalakították a helyi „nemzeti tanácsot" Szilágyi Imre gyógyszertáros elnöklete alatt. Jegyző Tímár István lett. 23 bizalmit választottak a tanácsba. A községi elöljáróságot nem váltották le, de megeskették az új alkotmányra és a hazához való hűségre. A nép látta, hogy az elöljáróság nem áll a forradalom mellé. Veszélyeztetve látták ügyük jobbrafordulását, ezért a népgyűlés tanácskozását és döntését azonnal megvétózták. Felszólalt Fórizs Imre hazaérkezett katona és követelte a hadi segélyek folyósítását, a munkabérek emelését, az élelmezés körüli visszaélések megszűntetését, melynek érdekében azonnali lemondásra szólította fel Ágoston Sándor ellenőrt, Zakar János közélelmezési hivatalnokot és Boruzs Sámuel közgyámot. Felszólalását élénk helyeslés követte és többen emeltek kifogást az egész elöljáróság ellen. Szilágyi Imre gyógyszerész hiába igyekezett lecsendesíteni a néphangulatot, a folyamatot nem tudta megállítani, és a nép az egész elöljáróságot lemondásra kényszerítette. Ács Sándor főjegyző helyére Jeskó Jánost, U. Nagy Sándor főbíró helyére Bérezi Imrét, jegyzőnek Kállay Ferencet ajánlották és az elöljáróság új tisztikara, a nemzeti tanács befolyása révén megalakult. A nép forradalmi hangulatát a magyar kormány vezetői igyekeztek semlegesíteni a kommunisták és SZDP baloldali vezetők letartóztatásával. Reformokat nem valósítottak meg. Helyileg a kunmadaras! nemzeti tanács sem tudott megoldást találni függő helyzete és osztály összetétele miatt. A nép bizalmával visszaélt, főleg a liszt és búza értékesítés terén, mellyel a lakosság zúgolódását táplálta. 1918 novemberében tért haza Kunmadarasra hadifogságból Madarász Bálint kőmívessegéd, aki Oroszországban ismerkedett meg a Kommunista Párt célkitűzéseivel és 1918. november 24-e után a párt szervezéséhez fogott. A forradalmi szocialisták támogatásával sikerült előre segíteni a nép forradalmi harcát a szocialista forradalom felé. Sz, Nagy Sámuel joghallgatóban szintén segítőre talált a nép, aki az 1919. februárban megjelent földreform rendelet után, azt bírálva síkraszállt a földosztás mellett és a szociális igazságtalanságok helyrehozását sürgette, tettekre serkentett és szervezkedésre buzdított. A Nemzeti Tanács őt bízta meg a katona tanács parancsnokságával. Az új erőre 146