Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)
tek, de pásztortársadalmuk válságát nem tudták megakadályozni. A gazdasági tényezők a letelepedésre szorították őket. A gazdasági tényezők kedvezőtlen alakulása közben ősi nemzetségi szervezetük is felbomlott, Összetartó ereje megszűnt. Nemzetségközösségük a legelőkre, halászati és vadászati területekre terjedt ki, valamint az állatállományra. 28 A vérségi kapcsolat lazulását a gazdasági közösség gyengülése segítette elő. A nomád élet abbahagyása kényszerével az átmenet idején anyagi romlásba kerültek, mivel ingoványos földjeik földművelésre alkalmatlanok voltak. Kénytelenek voltak rokon nemzetségekkel társulni, egymás elleni harcukat csökkenteni, megegyezésre jutni. Ezáltal nagyobb kiterjedésű rétekhez juthattak. Ez egy ideig késleltette a feudalizmust, lassította a földmívelésre áttérés folyamatát s támogatta a földesúri terjeszkedéssel szembeni ellenállásukat. A fegyverforgató pásztorokat Madaras környékén nehezen lehetett az eke mellé kényszeríteni. Kétféle ellenállást fejtettek ki. Egyrészt passzív magatartást tanúsítottak azzal, hogy nemzetségi kapitányaik földmívelésre szorítása elől megszöktek és csatlakoztak a szabad nomádokhoz. Másrészt ellenállásuk szervezetten történt, ilyenkor az őket leigázni készülő földesúr ellen támadtak. 1358-ban az Aba nemzetségbeliek Abádszalók környékét végigpusztították. 1 " 1 Az elsőnek következménye lett, hogy a Nagykunság központja a Körös parti kunszállásoktól elválasztódott. Nagypó környékéről ugyanis szökéssel szivárogtak ki a kunok a földesúri terjeszkedés elől és Nagypó környéke kikerült a kunok főbírája hatásköréből is. Nemzetségi kapcsolataik szétzilálódtak. Az aktív ellenállásból származott vérveszteség némiképpen pótlódott, de nemzetségi szervezettségük felbomlását nem tudta megakadályozni. A nemzetségi szervezettség lazulásával párhuzamosan megindult az osztály tagozódás. Osztálytagozódásuk közvetlen a letelepedés előtt hármas volt. Nemzetségfőik képezték a nemesi, a nobiles osztályt. Középsorsú tagjaik alkották az universitást, a kunok, vagy jászok közösségét, egyetemét, összességét, vagy ahogyan később nevezték kommunitását. Közülök kerültek ki a hadakozó férfiak. A harmadik osztályt a szolganép képezte. A földmívelésre való áttérés idején szolgákat többször elrablás, elhurcolás útján szereztek maguknak 1340-ben a tornajmonostori birtokról két jobbágyot hurcoltak el. 25 E hármas tagozódáson kívül némi differenciáltság elkezdődött a középsorsúak között is állatállományaik számának arányában, mely a megtelepedés után éreztette hatását. A feudalizmusra való áttérés folyamatát lassította a madarasi határon élő pásztorok között a pogány vallásos életnek visszatartó f3