Kormos László: Kunmadaras fejlődéstörténete termelőszövetkezeti községgé alakulásáig – A Damjanich János Múzeum közleményei 11-14. (1967)

dagabbak az egy tagban való rendezés mellett szálltak síkra. Végül úgy döntöttek, hogy egy és két tagban rendezik a földeket. Osztályozás után 1 Ft-os földjárandóságra esett első osztályúból 1200 négyszögöl, második osztályúból 1400 négyszögöl, harmad osztályúból 1600 négyszögöl. Az egy tagosok általában alacsonyabb klásszisú földeket kaptak a Berek, Pincés és Hármas! részen s ezáltal a földterületük nőtt. A kéttagosok Nagymezőn első osztályú földeket igényeltek s ezáltal földterületük fogyott. A tárgyalás eredményének volt egy igen félreérthető és földrablásra törvényességet szolgáltató paragrafusa. Eszerint, amelyik föld nem esett bele a három klasszis valamelyikébe, tehát osztályozás nélküli föld volt és valakinek a járandóságába beleesett, — az kiszámítás és forintos elszámolásukba betudás nélkül — a birtokos tulajdonába ment. Az egy tagosok lemondtak a Nagymezőről, de a határ többi részén levő osztályozatlan földekből nagy területeket csatoltak a magukéhoz, s így a földterületük lényegesen megnövekedett. A szabadságharc leverése után, a Bach korszakban a Nagykunság országos viszonylatokhoz viszonyítva a Habsburg vezetés figyelmét jobban elkerülte. A szabadság eszméinek hatása alatt többszáz lakos folyamodványt adott be az 1838. évi földbirtok tagosítás ellen. A földet négy tagban kívánták, hogy jusson mindenkinek jó is, rossz is. A hagyomány azt tartja, hogy Fekete László ügyvédet e folyamodvány miatt mérgezték meg Karcagon. 1850. augusztus 24-ig semmiféle intézkedés nem történt, ezért igen nagy számú lakosság újra panaszt tett, nyomást gyakorolt a tanácsülésre és kivívta a lakosság elégedetlensége jogosságának elismerését. 1100 birtokos közül 500 lakosnak 6 magyar holdon aluli földje volt, és legtöbbnek az osztó bizottság rossz földet juttatott. Földjeiket nem tudták trágyázni sem, mert a szalmát alom helyett tüzelőnek használták és trágyára nem jutott belőle. Jogos volt a panaszok másik oldala is, mert az egy és két tagosok nagyon egyenlőtlenül kapták a földeket. Sokan jó minőségűt kaptak s hozzá majd ugyanannyi javítást, mások viszont a rossz után sem kaptak semmit. A kaszálók és laposok ingyen juttatása volt a legsérelmesebb, mellyel igen megnőtt az aránytalanság a szegényebbek kárára. Sokan kaszáló osztály beszámítása nélkül illetményeiken felül nagyterületű ingyen földet vehettek birtokba. Több birtokos neve kétszer háromszor is szerepelt a listákon és így háromszor is megkapták illetményüket. Mindezek tudatában a tanács csak részleges megoldást észközölt. A kéttagosok esetében hibás osztású földeket elkülönítette és újraosztotta. Az egy tagosok esetében a kaszáló többletet illetményükbe beszámította. A kaszáló körüli méltatlanságokat ezzel igyekezett helyrehozni. Az 122