Csontos Sándor: A szolnoki Tisza Bútorgyár története – A Damjanich János Múzeum közleményei 10. (1965)

1959: '. ••ÍU.'^^L-- - í db szalagfűrész, ±S~ <-w - .* ~*i 1 db asztali maró, 1 db vastagsági gyalu, Kerítés az utcai fronton. 736 000,— Ft. 1960: Kerítéskészítés a Tisza felőli részen. 50000— Ft. A csarnoképület tetejének leszigetelése 500 000,— Ft. A szigetelés azt eredményezte, hogy télen is állandóan 16—20 fok a meleg a munkacsarnokban. 3. Ujabb nehézségek, újabb eredmények. A nagyarányú befektetés lehetővé tette, hogy 1953-tól állandóan a bútorgyártásra rendezkedjék be az tizem, és állandóan fejleszteni tudja termelését. Tervteljesítés százalékban: 1953-ban 93,9% 1954-ben 109,1% 1955-ben 102,2% 1956-ban 87,6% 1957-ben 102,9% 1958-ban 107,3% 1959-ben 111,4% 1960-ban 118,3% A termelés vonala megtört 1956-ban, amikoris az ellenforradalom, mint más vállalatoknál, itt is visszatartotta, akadályozta a munkát. Az ellenforradalom leverése után az üzemben is újjáalakult, illetve megalakult a pártszervezet, amelynek nagy része van abban, hogy a termelés elérte azt a színvonalat, ami az ellenforradalom előtti időben volt. (Szabó Mihály, Nyilas Ferenc, Halász Géza, Nagy Ferencné és Rigó László jártak ekkor élen az agitációs és termelőmunkában.) A pártszervezet és szakszervezet közös munkájának eredménye, hogy ha lassan is, de visszatért a termelés a normális kerékvágásba. Polyik Gyula műszaki vezető — akit ez időben megbíztak az igazgatói teendők ellátásával is —, fentiekkel kapcsolatban a következőket mondta: —• „Az ellenforradalmi események nálunk is károsan akadályozták a termelést. 1956. október 23-tól ugyanaz év december elejéig nem folyt termelőmunka. A dolgozók fizetését viszont folyósították. Éz gazdaságilag jelentősen sújtotta a vállalatot. 15