Dorogi Márton: A kunsági kisbunda – A Damjanich János Múzeum közleményei 8-9. (1962)

XVII. GAÁL SÁNDOR EGYÉNI KISBUNDA-MINTÄJA KISÚJSZÁLLÁS A bunda elej és oldalrészét mutatja be. Elemzését lásd a Gaál Sándorról szóló leírásban. Ugyanezt a bundát örökítik meg az 1—2. ez. ábrák is. A bunda igen bő. Szabása is elüt az általános szabástól. Hegybe szabott. (8. sz. ábra). Hossza 12 cm, aljkerülete 324 cm, álló nyaka 5 cm, szélessége 22 cm. Gallér alatti beírás: „Gaál Sándor, Kisújszállás". Eredeti gyűjtés. (Kunmadaras, 1940). özv. Simon Jánosné tulajdona. XVIII. LIPTÁK-BUNDA OLDALRESZE. TISZAPOLGÄR A Liptákok híres büdszentmihályi szűcsök voltak. A Liptákbunda uralta Büdszentmihály és Polgár környékét. Tulajdonképpen a kunbunda mintáját veszi át, melyet egyéni ízű bokorvirággal gazdagít. Vállkoszorú helyett pedig félkör alakú válltányér virágot alkalmaz, ami viszont a debreceni bunda hatását tükrözi. Eredeti gyűjtés, (Tiszapolgár, 1942). XIX. LIPTÁK-BUNDA OLDALRESZE. VÁMOSPÉRCS Szintén kunsági hatást mutat, koszorús, rózsás bokorvirággal. 1900 körül készült. Eredeti gyűjtés. (Vámospércs, 1955), K. Nagy Sándorné tulajdona. XX. DERECSKÉI BUNDA A kunsági bundák erős hatása érzik rajtuk. Fő jellegzetességük, hogy mind a váll-, mind az aljkoszorú körkoszorús virág. Eredeti gyűjtés. (Derecske, 1955). XXI. DERECSKÉI BUNDA Derecskén több Erdélyi nevű szűcs élt, akiknek kisbundái igen híresek és szépek voltak. Ez is, mint az előző, az ő munkájuk. Eredeti gyűjtés. (Derecske, 1955). XXII. DERECSKÉI BUNDA Eredeti gyűjtés (1955). XXIII. DERECSKÉI BUNDA Gyarmati Mihály né tulajdona. 1900 körül csináltatta egy derecskéi szűccsel, 51 forintért. Gazdája kerek vagy fodros bundának nevezte. Eredeti gyűjtés. (Gáborján, 1955). XXIV. TÚRI BUNDA Ez is tulajdonképpen a kunbunda derecskéi változata. Gazdája túri bundának mondta. FérjhezmeneleTkor kapta. 55 forintba került. Készítője: Bányai Sándor, nagylétai szűcs. (Hencida, 1955). 36