Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)
a szél. Omladoztak-bomladoztak, egyszer csak leomlottak, és miután a házaknak komolyabb alapozásuk nem volt, egy-két évtized múlva nyomukat sem lehetett megtalálni. Abádszalókon csontmaradványok és az elpusztult templomok maradványai voltak emlékei a XVII. század és a XVIII. század elején a középkori magyar falu törökvilág alatti sorsának. A kurucvilág eseményeitől a szabadságharcig II. Rákóczi Ferenc 1703-ban bontotta ki a szabadság zászlaját KeletMagyarországon. A rövid idő alatt tízezrekre megnövekedett kuruc sereg eljutott a Tiszáig és Borbély Balázs, Deák Ferenc és Onódi Szűcs János vezetésével visszafoglalta Szolnok várát a labancoktól. 76 Borbély Balázs atyja, Borbély György a XVII. század közepén jött Abádra. Abád másik fele ekkor a Pap- és a Patkó-családé volt. Pap Samu már az 1693. évi birtokösszeírásban Abád, Tomaj és Sarud birtokosaként szerepel. 77 A Patkó-család a Tomaj nemzetséghez tartozott, és már a XV. században birtokrésze volt Abádon. Borbély Balázs a fejedelemtől 1704-ben Bura falut kapta. Mihály fia pedig III. Károly királytól Abádot, Tomajt és Bánhalmát nyerte. Roffot 1754-ben nádor donációként kapta meg. 78 1706-ban Rabutin császári tábornok Szolnok várát a kurucoktól viszszavette, és a Tisza mellékén át Eger vára felé vette útját, amely akkor még a kurucoké volt. Rákóczi az ellenség elől a népet saját tábora közelébe rendelte minden lábas jószágával és értékes ingóságával, hogy a puszta falvakra ne tudjon támaszkodni az ellenség. Bosszúból Rabutin az üres falvakat, Derzset, Füredet, Szentimrét, Szöllőst, Egyeket felperzseltette a seregéhez tartozó rácokkal. A nép emlékezetében e pusztítás Rabutin járása néven maradt fenn. 7a A kuruc—labanc világnak az 1711-ben kötött szatmári béke vetett véget. 1697—1713-ig Abád lakatlan lehetett. 80 1713-ban azonban Pap György földesúr segítségével az abádi reformátusok fatemplomot és tornyot építettek, és Dávidházi János református lelkész megkezdte az egyházi szolgálatot. Ekkoriban Abád földesurai Pap György, Pap Mihály, Pap Sámuel és Pap József birtokosok voltak. 1715-ben az abádi fatemplom tornyában harangot helyeztek el, melyet Pap György csináltatott. 81 1715-ben országos népszámlálás is volt, de ebben Abádot még nem vették lakott helynek, azonban az 1720. évi népszámlálás alkalmával már 36 jobbágycsaládot írtak össze Abádon. Szalók lakosai ekkor még nem telepedtek vissza: csak 1720 után kezdtek visszaszállingózni. 84 Szalókon csak 1733-ban tudtak református templomot építeni. Sárral tapasztott sövényből épült, és a harangok elhelyezéséhez szükséges harangláb építéséhez is csak 1785 körül jutottak el. 85 1716-ban a szalóki Tisza-hidat a megye közmunkával csináltatta. 86 1738-ban az országba hurcolt pestis terjedésének megakadályozására a megyei hatóság a tiszai átkelést betiltotta, és Abádon katonai zárlat 1 " őrszemet rendelt ki. 87 1728-ban összeírták a jobbágyok lakóhelyeit. Eszerint az összeírás szerint a szolnoki Tiszatáj falvaiban a jobbágyok fundusai, házhelyei nincsenek telkekre kiszabva, hanem bárki bárhol házhelyet szerezhet, és arra sárból-nádból házat-kunyhót építhet, vagy lakóvermet áshat. Kunyhókban és vermekben csak azok laktak, akik csak ideiglenesen, futólag telepedtek le. Az 1728. évi lakóhely statisztika sze54
