Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)
A tiszaszalóki Szalóky család egyenes őse Miklós ispán, ki 1337-bere egerszalóki Szalóky Lóránttól birtokrészt vásárolt Eger-Szalók határában. Fia András volt, kinek jószágait — magva szakadván — negyedfokúr unokaöccse. Domokos deák örökölte. Miklós ispán testvére András volt r kit 1359-ben említ egy oklevél. 40 A Szalók nemzetségből eredt Erdély egyik legnevezetesebb családja, a Kendy család is. Az előbb említett egerszalóki Szalóky Lóránt 1328-ban beismerte a király előtt, hogy mind Egerszalók, mind Tiszaszalók helységek kezén levő felerésze Simon bánt és őt közösen illeti. Simon bán fiai (Mihály, Tamás, György, Miklós, Demeter, Jakab) megelégedtek ezzel a hitelesített nyilatkozattal, és az: őket illető birtokrészeket tetszésük idejéig minden ellenszolgáltatás nélkül átengedték használatra Szalóky Lórántnak/' 7 1312-ben Károly Róbert Rozgonynál megverte Csák Máté és az Abák egyesült csapatait. Ezzel az Abák hagyományos hatalma összeomlott. Az Aba-nembeli családok azonban még nagyon sok hatalmi pozíciót szilárdan tartottak. Losonczi László Szörényi bán és a horvátországi hadakfőkapitánya volt Zsigmond király idejében. A király őt küldötte ki & horvát pártütők leverésére, mert ezek még Mária királynőt is fogva tartották. Szalóki Domokos peres ügyét az országbíró előtt elhalasztotta,, mivel Szalóki a bánnal a Száva partján túli hadjáratra ment. 49 Bizonyos,, hogy erős hadinépet vitt magával. A Losonczi család a Szalókiakkal egy nemből eredt, de jóval tekintélyesebb, hatalmasabb volt, mint ezek. 1395-ben Losonczi László temesi főispán, erdélyi vajda özvegye foglalta 1 el Tiszaszalókot, 50 hol ekkor igen fejlett lótenyésztés folyt. Ezt onnantudjuk, hogy 1390-ben Losonczi Dénes a váci káptalan előtt 206 lovat adott a tiszaszalóki zálogos birtokrészével feleségének. 51 Az abádi révnél szedett vám, sem volt megvetendő jövedelmi forrás. 1395. május 8-án Budán a nádor előtt Losonczi István volt bán panaszt emelt, hogy Poroszlói Hanchkonak fiai, János és Jakab mesterek elvették jobbágyai minden holmiját, mert nem a poroszlói, hanem az abádi révnél keltek át a Tiszán. Hanchko fiai oklevelekkel bizonyították s nádor előtt, hogy 1347-ben Lajos király elrendelte, hogy Várkony ésPoroszló között csak a poroszlói révnél szabad átkelni, és ott kell megfizetni az út- és révvámot. Losonczi István ellenben azt bizonyította, hogy Lajos király 1341-ben Drugeth Miklós nádor jelentése, valamint Béla király 1251. évi oklevele értelmében visszaállította az abádi révet, mert „Abád birtokon ősidőktől fogva volt révvám". 52 1402-ben Garai Miklós nádor a Losonczi családot illető, az abádi birtokon szedetni szokott vám felét átadatta Losonczi László vajda Zsigmond fiának és özvegyének. 53 Szalóki Domokos fiai, István és Miklós, a Zsigmond király elleni összeesküvés során hűtlenségi perbe keveredtek, és birtokukat elvesztették. 54 ' A király a tiszaszalóki birtokot Guthi Pálnak és István nevű testvérének adta 1403-ban, azonban az új tulajdonosok még 1405-ben sem tudták a királyi adományt érvényesíteni. 55 A Szalókiak fondorlatos módon valószínűsítették, hogy a leleszi konvent visszaadta birtokrészeiket, mert mentesítést nyertek a fej- és jószágvesztés büntetésétől. 1408-ban bevallották, hogy birtokukban nincs királyi kegyelemlevelük. Így aztán a Guthi család megkapta a birtokot. 56 A Guthiak révén Guti Országh János 1427 óta bírta Tiszaszalók felét. 1487-től kezdve pedig Abádfalut is megszerezte magának az Országh család, 57 melyet vámjával együtt a Bessenyey családnak zálogosított el az Abádi család. 58 50
