Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)
Az idősebbek ma is nagyon sok babonás szokásról, hiedelemről tudnak,, a iiatalabbiai is emlegeti, de csupán a régi világ emlékeiként. Ilyenféléket is hallottunk: 1. Ha egy gyerek született, először a száját nézték, hogy van-e foga, mert az ilyenekből lettek a táltosok. A hetedik gyermeknek, ha foggal született, minden sikeredett. Azt a zsinórt, amivel a gyerekek köldökét elkötötték, leszáradás után eltették, és ha hét éves korában meg tudta oldani, egész életében minden sikerült neki. 2. Az öregek szokták mondani, hogy a régi időkben azt a gyereket,, aki december 24-én este — a szentestén — született, kidobták a disznóknak, mert akkor született, amikor Jézus. Ha a hetedik gyerek foggal született, a régi világban szintén elpusztították, hogy ne legyen a község vezére, jósa, táltosa, mert ezek veszélyes emberek voltak és nem szerették őket, mert nem szerencsét, hanem bajt hoztak a falura. 3. Ha az úton valaki disznócsülköt talál, felveszi és hazaviszi. Feldobja a tyúkólpadra, mert attól mindig jó kotlósa lesz. 4. A tyúkok szoktak a porban fürödni, utána kirázzák magukból a port. Ha ezt a port valaki összegyűjti és a szerelmesek közé dobja, öszszevesznek; ha házastársak, elválnak. 5. Ha olyan fa szilánkjával piszkálják meg a lyukas fog nyílását* amelyet villámütés ért, elmúlik a fogfájás. 6. Pokolkövet ott lehet találni, ahová száraz villám üt be. Villámhárítónak viszik be a házba, mert „kétszer egy helyre nem csap be a villám". 7. Ha valaki füstszagú, azt mondják rá: — Ném rontanak meg, mert meg vagy füstölve! A kisgyermekeket három éves korukban rontás ellen megfüstölik. Keresztelés előtt is megfüstölték a kisgyerekeket, hogy meg ne verjék őket szemmel, amikor mennek velük a templomba. 3 " 5 8. Naplemente után semmit sem jó kiadni a házból. Kisgyermek fürdővizét nem öntik ki naplemente után, hanem elteszik reggelre. Ha a tejet naplemente után viszik a csarnokba, pici sót dobnak bele, hogy bajt ne hozzon a házra 9. Pénteken nem fésülködnek, mert akkor egész héten beléjük áll a fejfájás. 10. A vásárba mosdatlanul mentek, hogy szerencséjük legyen. Ha valaki a templomba ment mosakodás nélkül, azt mondták, hogy „az ördög mutatja neki az ülepit". 11. Egyesek régen rongybabákat szórtak el a keresztutaknál. Napokig hevertek ott, mindenki kerülte, mert rontás volt bennük és abba ment át, aki először hozzáért. 12. Újévkor kíváncsian lestek, hogy férfi vagy nő jön-e a házba elsőnek, mert a születendő borjú nemét ez mutatta meg. Az esküvő reggelén is kíváncsian lestek az időt, mert megmutatta, hogy derűs, nyugodt, vagy zivataros, bánatos lesz az új pár élete. 13. Kártojásnak mondják, ha a tyúk nagyon kicsit tojik, mert ez bajt (kárt) hoz a házba. Nem viszik be. hanem balkézzel megfogva dobják át a háztetőn. 14. A régiek szerint időnként tüzes ember járt a szőlőkben. Egyesek azt mesélték, hogy a csőszök tökbe gyertyát tettek és azzal jártak fel-alá, hogy elijesszék a tolvajokat. 15. A régi időkben Jakab napján kellett leadni a bort. A maradékot rendszerint megitták, így vigasztalták magukat. Manapság is, ha valaki 85
