Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)
Abádi Benedek könyvnyomtató (XVI. század) Az első magyar bibliafordítás kiadásával közeli kapcsolatban levő -Abádi Benedek protestáns prédikátor valószínűleg a Tom aj nemzetségbeli Abádi család tagja volt. Neve először 1534-ben a krakkói egyetemi bursa (tanulók háza) lakóinak jegyzékében fordul elő: Benedictus Abady. A krakkói egyetemnek olyan feljegyzései is megmaradtak, melyek a tanulók előmeneteléről tartalmaznak feljegyzéseket. Ezekben van megemlítve, hogy Abádi Benedek 1542-ben a wittenbergi akadémián volt. 1543-ban Wittenbergben avatták lelkésszé és 1546-ban már Szegeden találjuk. 1 Közben azonban történt egysmás. A sárvár—újszigeti nyomda Sylvester János Üj Testamentum fordításának szedésével sehogyan sem boldogult. Ezért Nádasdy^ a nyomda protektora 1540 körül meghívta művezetőnek Abádi Benedeket, ki Krakkóban egyetemi hallgató korában sajátította el a könyvnyomtatás mesterségét Vieter Jeromos műhelyében. Sylvester és Abádi között hamarosan feszült lett a viszony. Sylvester 1540. december 4-én kelt levelében elpanaszolja Nádasdynak, hogy Benedek igen fennhéjázó lett, mert egy Mihály nevű züllött ifjú személyében rossz barátságra tett szert. Jellemző Sylvesterre, hogy Mihály az ő testvére volt és társként működött a nyomdában. Abádi nem volt megelégedve a rendelkezésre álló betűkészlettel, azonban sietnie kellett a munkával. Ezért csupán az ékezetes betűkkel egészítette ki azt a fraktur betűkészletet, amellyel a művet kiszedték. A könyv kiadói jelzése így szólt: Űjszigetben Abádi Benedek nyomtatta vala 1541 esztendőben". Sylvester az első kész példányt 1541. január 26-án egy Kocsi nevű gyerekkel küldte el :Nádasdynak. A nyomda vezetője,. Abádi Benedek is házalt a könyvekkel, de nem nagy sikerrel. 1541. május 29-én panaszolja Nádasdynak, hogy az ajándékba kapott könyveket nem sikerült eladnia, annyira megcsappant a háború miatt az irodalom iránti érdeklődés. Leirja azt is, hogy Mihály litterátussal 25 példányban kinyomtatták telesben az Új Testámentom egy részét, de Sylvester elvette tőlük, pedig még a papírt is ők vásárolták. Sylvester útján jelentették be Nádasdynak, hogy mit készülnek csinálni, ezért Abádi kéri levelében Nádasdyt, hogy parancsolja meg Sylvesternek a könyvek visszaadását. Abádi más munkák kinyomtatására is gondolt, de nem tudjuk, sikerült-e terveit megvalósítania. 1546-ban Abádi a szegedi török basa előtt nagy kedvességben állt. Egy felekezeti vita alkalmával a basa elhallgattatta a ferences barátot és Abádinak adott igazat. Felhívta a Debrecen környékén lakó református papokat, hogy költözzenek az ő kormányzása alatt álló vidékre, mert oltalomban fogja őket részesíteni. Dévai Biró Mátyás írta az Ortographia Ungarica című munkát a magyar nyelv írásmódjáról, mely 1549-ben Krakkóban jelent meg. Előszavát valószínűleg Abádi Benedek írta. Többet nem tudunk róla. 2 Orczy Lőrinc költő (1718—1789) Crczy Lőrinc még a hétéves háború idején kezdett verselni, de nyomtatásban semmit ki nem adott addig, míg Bessenyeiék a maguk körébe be nem vonták. Révai Miklós adta ki verseit 1787-ben Költeményes holmi cimen, Barcsay Ábrahámmal folytatott költői levelezését pedig Ké + , nagyságos elme költeményes szüleményei (1789) címmel. Orczy a francia felvilágosodás íróit is olvasgatta, azonban versei mégis 74
