Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)

séről. 1949. október 18-ig, az államosításig a Földművesszövetkezet kezelésében volt. Äz államosítás óta a művelődést szolgálja a Petőfi Filmszínház is, nem csupán a szórakoztatást. Befogadó képessége ma 386 személy, és nagy látogatottságnak örvend. Kezdetben csak szombaton és vasárnap tartott előadást, később azonban hétfő kivételével minden nap. Évente átlag 6000 látogatója van, ami az összes lakosság 70%-ának felel meg. Gyakran tart gyermekelőadásokat is. 1957-ben látogatottság szempontjából a harmadik helyen állt a megyében az abádszalóki mozi.

19 A postahivatal 1956-ban szűk kis helyről központi helyre került. Addig korszerűtlenül egy magánlakásban volt elhelyezve, mely kiesett a forgalomból. A- felszabadulásig két kézbesítő volt, most öt van. Ma szolgálati lakásokkal van ellátva, és a forgalom autóbuszokkal — esetleg lovaskocsival — bonyolódik le. 1938-ban a községben 365 rádió volt, 1958-ra ez a szám 832-re emelkedett. Több mint 800 példányban fizetnek elő a faluban különféle sajtótermékekre. Ez a körülmény is a lakosság olvasottságának az emelkedését, az írásos kultúra terjedését jelenti.

20 A felszabadulás lényeges változást hozott a község társadalmi életében is. Ma már korszerű művelődési otthon gondoskodik a lakosság kultúrigényeinek kielégítéséről. Erre a célra a volt ipartestület épületét alakították át, és a községi tanács állandóan magas összegeket fordít korszerűsítésre. (1956-ban pl. 30 000 forintot költött a felújításra.) A községnek állandó színjátszó csoportja (szakköre) is van, mely nemcsak a faluban, hanem a járás községeiben is gyakran tart előadásokat telt házak előtt. A művelődési ház a. falu fiatalságának bálozó helyisége is. Nyáron ha.vonta egyszer, esetleg kétszer, a téli hónapokban majd minden vasárnap rendeznek bált.'

21 A művelődési ház könyvtárán kívül a községnek még öt kisebb-nagyobb könyvtára van: az erdőgazdaságnak, a gépállomásnak, a földművesszövetkezetnek, a Lenin Tsz-nek és az iskolának van használható könyvtára22 A község iskoláinak életében az 1948-ban bekövetkezett államosítás rendkívül nagy és előnyös változást hozott. Ettől az időtől kezdve szakoktatás folyik a megnőtt létszámú iskolákban. Míg a felszabadulás előtt 350 tanulója volt a község iskoláinak, 1958-ban már 813 tanuló tanult.

23 A tanulók számának megnövekedése kívánta, hogy új iskolát létesítsenek és a régieket is kibővítsék. így az I. sz. párthelyiséget 72 000 forint költséggel átalakítottak iskolának: ezzel a tantermek száma néggyel szaporodott. Rövidesen az abádi újtelepen 16 tantermes iskola építésére kerül sor.

21 A tanítást lényegesen megkönnyíti az a tény, hogy az iskola jól felszerelt szemléltető eszközökkél rendelkezik. Jelenleg 25 tanerő működik a községben. A felső tagozatban 14 szakosított tanár tanít. A tanítás színvonalára jellemző, :

hogy évente átlag 16 tanulót vesznek fel középiskolába. Egyetemre az itt végzett általános iskolások közül mintegy 30 fiatal jár.

25 Az iskola lehetőséget ad a felnőtt lakosság műveltségének emelésére is. Nagy sikerrel működik a dolgozók általános iskolája, melyet 1958-ig 112-en végeztek el. 1958 szeptemberében a dolgozók gimnáziuma is megalakult 15 hallgatóval. Állandósulását a község vezetői állandóan sürgetik.

26 Közegészségügy terén is jelentős a fejlődés, mert két orvos működik a községben és most készült el a központi rendelőintézet. A gyermekihalandóság 1920—1946 között 12% volt; jelenleg 3%-ra csökkent.

27 Az idő71