Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)
átformálódása és sok keserves próbálkozás tette nehézzé az új élet zavartalanságát. Vannak olyan emberek, akik nem tudnak élni a szabadsággal, akiket megfertőzött az un. úri gondolkodás, akik nem tudnak megférni egymással. 1958. szeptember 14-én Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP' Politikai Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet és méltatta azoknak a „bátor" dolgozó parasztoknak példamutató tetteit, akik 1948-ban termelőszövetkezeti csoportot alakítottak. „Büszkék vagyunk ezekre, az: első szövetkezeti gazdákra — mondta —, akik a fordulat évében elkezdték lerakni a mezőgazdaságban a szocializmus alapjait és azóta is nagy kitartással, szorgalommal, megfeszített munkával, eredményes gazdálkodással a gyakorlatban bizonyították be az egyénileg dolgozó parasztok eltőt a nags'üzemű szocialista földművelés fölényét." 156 Néhány adattal érzékeltetjük csupán, hogy miben mutatkozik ez a. fölény. 1948 szeptemberében 12 taggal rizstermelő csoport alakult, majd 1949. szeptember 24-én 22 családdal, 30 taggal, 405 kh szántóval, kezdetleges felszereléssel megalakult a Lenin Termelőszövetkezet, mely sok viszontagság, kísérletezés és fejlődés után nemcsak a környék legjobb,, hanem az ország legtekintélyesebb tsz-einek egyike lett. Ma csupán állóeszközeinek értéke 17 millió forint. A hatalmas gazdaságot ma az elnök,. az elnökhelyettes, a főállattenyésztő, két főagronómus, két beosztott agronómus vezeti, akik valamennyien mezőgazdasági technikumot, vagy egyetemet végzett szakemberek és országos hírű szaktekintélyek. Négy növénytermelő brigádvezető 13 munkacsapattal dolgozik, de van állattenyésztési, építési brigád is, melyben kovács, bognár, kádár, asztalos,, villanyszerelő, műszerész is dolgozik. Az óriási vagyont kettős könyvvitellel tartja számon a főkönyvelő két képesített könyvelővel, egy raktárkönyvelővel, két adminisztrátorral és a pénztárossal. 1959-ben 165 744" munkaegységből 62%-ot használtak fel növénytermesztésre, 23%-ot állattenyésztésre, 7%-ot feldolgozó, ún. segédüzemekre, 5%-ot beruházásokra és 3%-ot adminisztrációs munkákra. Nem adminisztrálják agyon a termelőszövetkezet hatalmas termelő gépezetét, hanem igykeznek mindent" a leggazdaságosabban előteremteni. |: ' 7 A Lenin Tsz tagságát 1959-ben 395 család képezte 547 taggal. Ezek közül valamikor földnélküli volt 137 család, 3 kh-os 95, 3—7 kh-as 106, 7—15 kh-as 48, 15—20 kh-as 8 és 20 kh feletti 1 család. A tsz jelenleg 5535 kh területen gazdálkodik: az egy családra eső átlag tehát közel 16 kh föld, Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a belépett tagok 35,2%-a nincstelen, 50,3%-a 3—7 kh-as és csupán 14,5%-a volt 8—20 kh-as, bátran állíthatjuk, hogy a tsz földterületének egy családra eső termelési bázisa" jelentősen megnőtt. Az állam igen sok segítséget nyújtott még a gépesítéshez, az állatállomány növeléséhez, a szükséges beruházásokhoz kölcsönökkel és segélyekkel is. 158 A Lenin Tsz földterületének megoszlása 1959-ben művelési ágak szerint a következő volt: 4332 kh szántó, 290 kh legelő, 159 kh rét, 112 művelés alatt nem álló (út, stb.), 103 erdő, 64 szőlő, 40 kh gyümölcsös és 1 kh nádas. Ebből 434 kh háztáji gazdálkodásra rendelkezésre bocsátott terület is volt. Állatállománya volt 297 szarvasmarha (ebből 125 tehén), 31 16, 600 sertés, 989 juh, 646 baromfi és 50 méhcsalád. A fejlesztés tempójára mutat, hogy 1960. május 30-án volt 885 szarvasmarha, 1528 sertés, 1500 juh, 27 700 baromfi (törzsállománynak marad 5000). Az állattenyésztés' hagyományos ágai tehát óriási módon megnőttek. Jelenleg — 1960 júniusában — 112 tehenet fejnek naponta 1100—1300 literrel. Az állattenyésztés 1 6S
