Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)
rozsot és zabot termett. Négy kőre járó cifra malma, anyatemploma, sőrés pálinkagyára volt. Tisza-Szalók szintén magyar falu volt, azonban Szolnok megyében feküdt szintén a Tisza partján. Határa 3/8 része fekete, 4/8 része homokos, 1/8 része szikes föld volt. A szikes leginkább tiszta búzát és zabot, a fekete föld mindent gazdagon termett. Virágzó volt a birkatenyésztés az Orczy-birtokon, melyet ekkor Lejeune Arnold bérelt. 5 * 1 Fényes Elek adatai szerint a két község művelődési ágak szerinti megoszlása a következő volt: Tisza-Abád Tisza-Szalók határa 7887 h 723 öl 9768 h 743 öl szántó 2821 „ 690 „ 7103 „ 1120 „ legelő 1611 „ 1198 „ 384 „ 536 „ vízjárta rét 2097 „ 970 „ 73 „ 589 „. rét — — 1882 „ 750 „ szőlő 325 „ 873 „ 111 „ 1068 „. Először a határ művelődési ágak szerinti megoszlásának fejlődését;, majd a birtokviszonyok és termesztett növényfajták változásait ismertetjük egészen napjainkig. Abádszalók határa művelési ágak szerint A Tisza szabályozása előtt a község határának nagyobb része nádas, mocsaras, vizenyős terület volt. A II. József korabeli katonai térképek is azt mutatják, hogy ebben a korban kiterjedt szántóföldekről nem beszélhetünk. Változás csak az említett szabályozás után következett be, amikor a lecsapolással többezer holdat tettek termőfölddé. 1854-ben Abád és Szalók 21 712 kh területéből 10 375 kh a szántó, tehát az összterület majdnem 50%-a. Ugyanakkor a rét, kert és nádas területe még mindig. 4786 kh, ami az összes földterületnek csaknem 25%-át teszi ki. 51 A század végére a falu szántóterülete 12 614 kh-ra növekszik, ellenben az összterület 19 592 kh-ra csökken. E csökkenés az 1876-ban végrehajtott határrendezés következménye. 52 A századfordulótól kezdve a legelő feltörése és a mocsaras területek meghódítása következtében a szántóföld 1930-ban 13 786 kh volt. Lényegesebb változás ezután 1953-ig nem észlelhető. 1953-ban Tiszanánától egy határrészt csatolnak át, melynek következtében a szántóföld területe 15 532 kh-ra növekedett, ami a 22 972 kh összterületnek mintegy 70%-a. Ez a helyzet egészen 1958-ig fennállt. 5 ' 5 A szántóföld után a legelő foglalta el a legnagyobb területet. A török dúlás után visszatérő lakosság csak a termékeny földet művelte meg. Csupán annyit termeltek, amennyi a család szükségletét fedezte. A határ nagyrészét parlagon hagyták, nem törték fel a legelőt, hisz minden pillanatban készen álltak arra, hogy újra meneküljenek. 51 A nagy kiterjedésű legelők az állattenyésztésnek kedveztek. Egészen a legutolsó évtizedekig a híres magyar szarvasmarhák legelésztek az abádszalóki legelőkön. Később, a szántóföld területének növelésével csökkent a legelő területe: a lakosság szaporodásával egyre több szántóföldre volt szükség. Az 1854. évben még 5490 kh a legelő Tisza-Abád és Tisza-Szalók határának területéből, ami az összes területnek kb. 25%-a. 55 Az 1890-es évek végére ennek is feltörik csaknem felét, úgyhogy 2258 kh a legelőterület,. 31
