Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)

bennük a durvaszemű üledék. A felsőszint valamivel sötétebb színezetű' az alatta levőnél. Állandó növényzet nem tud rajtuk kialakulni, mivel az elöntés gyakran megismétlődik. Növényzet hiányában kevés humuszt tartalmaz. A réti talaj az elhagyott folyómedrek jellegzetes talaja. Megtalálható' a falutól kelet—délkelet irányban, valamint a községtől délre. E talajtípus kialakulásában a víznek igen nagy szerepe van. A talajvíz közel van a felszínhez, ami biztosítja a növényzet kialakulását. Humuszrétege' fekete színű és a tömött talajmorzsákat összetapasztja. A közeli talajvízszint miatt a talajlakó állatok működése csak a felszínre korlátozódik.. Emiatt nem keverik meg a talajt, és nem tudják mélyíteni a humuszréteget. A humusz színének átmenete nem mondható fokozatosnak. Ha; a réti talaj, sok nátriumot tartalmaz, szikessé válik. Az ilyen talajok humuszrétege szürkés, megváltozik a szerkezete, rossz lesz a vízgazdálkodása. Szikes réti talaj figyelhető meg a falutól délre, az ún. gyócsi földeken. A mezőségi talajok humuszrétege barnás színezetű, szerkezete morzsás. Vastagsága 60— 100 cm, vagy ennél is több. Mint általában az alföldi talajok nagyrésze, már a feltalaj meszes, vagy a felszántott réteg alja' pezseg a sósav hatására. Talajképző kőzete a lösz és a homokos lösz. Jó termőtalaj, növénytermesztésre kiválóan alkalmas. E talajnál is előfordulhat, hogy az altalaja szikes. A nátriumtartalom növekedése általában 70—100 cm között észlelhető. Ha a nátrium feldúsulása 150 cm alatt van, a termelésre nincs hatással. A mésztelen szikes talaj, a szolonyec, a Tiszántúl leggyakoribb szikestalajai közé tartozik. Könnyen duzzad, zsugorodik, erősen tapad. Terméketlen, humusztartalma kicsi, alig 4—5%. Javításuk mésziszappal, sárgaföld, terítéssel történik. A humuszos homoktalaj növénytermesztésre igen alkalmas. Humuszt tartalmazó rétege 20—40 cm vastag, ami 1—2% szerve/anyagot tartalmaz. Ebben a homokban a finom részecske nagyobb mennyiségben fordul elő. Vízgazdálkodása rossz, mert a vizet hamar elvezeti, és így kevés marad meg a gyökérzónában. Ezért a rajta termő növény jóformán csak a lehullott csapadékra és a harmatra van utalva. Tápanyagellátása kedvező, mert a tápanyagok nagy része a talajvízben lemosódik, és kevés szervesanyagot tartalmaz. Modern mezőgazdaság a természeti tényezők változásainak tudományos ismerete nélkül ma már el sem képzelhető. A jó mezőgazdasági szakembernek vázlatos ismertetésünknél sokkal részletesebben kell ismernie az abádszalóki talaj, a különféle homokok, az eső, a nap, a szél helyi sajátosságait, hogy a lehető leggazdaságosabban tudja felhasználni azokat termelőmunkája során. Alapos elméleti tudás és állandóan tökéletesedő gyakorlat alapján születnek meg Abádszalókon is a kiváló gazdasági eredmények, a szocialista életmód új és nagy eredményei. 18