Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)

1947-ben Kunmadarason 358 mm, Tiszaőrsön 380 mm csapadék esett. Az 1952. esztendő igen csapadékos volt: átlag 7—800 mm-re tehető a lehullott csapadékmennyiség Abádszalókon az évi csapadék 1950-ben 473, 1951-ben 583, 1952-ben 716, 1953-ban 452, 1954-ben 636, 1955-ben 575 mm volt. A legtöbb csapadék júniusban esett: pl. 1951 júniusában 182, 1954 júniusában 147 mm. Legkevesebb a csapadék márciusban. Az első havazás általában november 26—30, az utolsó március 15 körül szokott lenni. 5. Napsütés—borultság. Az átlagos évi napfénytartam 30 év átlagában 1950—2000 óra. Tiszaőrs adatai alapján azonban azt mondhatjuk, hogy területünk egyes években jóval felülmúlja az átlagot. 1947-ben 1765, 1948-ban 2262, 1949-ben 2231, 1950-ben 2337, 1951-ben 2115, 1952-ben 2104, 1953-ban 2194,,1954-ben 1864, 1955-ben 1829 óra volt az átlagos évi napfénytartam. Legtöbb a napfény júliusban és augusztusban, legkevesebb decemberben, aránylag kevés júniusban. (E hónapban erős borultság az uralkodó.) A borultság a napsütéssel ellentétes időben van. Legnagyobb a borultság decemberben, ezenkívül egy másodlagos maximum áprilisban. A másodlagos maximum a frontátvonulások tavaszi maximumára esik. A felhőzet a nyári félévben 45—50%, a téli félévben 60—65%. A teljesen felhőtlen napok száma az első három hónapban igen nagy: április közepétől júliusig alig fordul elő teljesen felhőtlen nap Júliusban növekedni kezd, majd szeptemberben kulminál, de még októberben is igen magas. Legfelhőtlenebb hónapunk a szeptember. 6. Légnedvesség — párolgás. A légnedvesség a hőmérséklet függvénye. Nyáron kisebb, bár a párolgás magas. Télen magasabb a levegő nedvességének tartalma. Januárban átlag 90% felett van a nedvesség, míg júliusban. 60—65% alatt van. A légnedvesség évi közepének %-ban kifejezett átlaga Tiszaőrsön 1947—1955 között 70,6% volt. Legtöbb volt 1955-ben: 81%, legkevesebb 1948-ban: 73%. A párolgás függ a hőmérséklettől, a szélsebességtől és a napsugárzástól. Többé-kevésbé, szabályos, az előbbiekhez alkalmazkodó járása van: éjjel kisebb, nappal nagyobb a párolgás. Egy napi maximális párolgás sokszor megközelíti a 10 mm-t: pl. Tiszaőrsön 1950. július 6-án 38,2 fok mellett 8,9 mm volt az elpárolgott vízmennyiség. A párolgás maximuma júliusra, minimuma januárra esik. A terület szárazságához hozzájárul az is, hogy sokkal több csapadék párolog el, mint amennyi leesik, öt év (1947—1951) párolgási átlaga 1002 mm volt, ugyanakkor a lehullott csapadék átlaga 487 mm volt. A párolgás tehát több mint 200%-a a lehullott csapadékmennyiségnek. Egyes években még nagyobb volt az arány: pl. 1947-ben 380 mm csapadék mellett 1060 mm volt a párolgás. Abádszalók állatvilága Az Alföld állatvilágáról igen komoly összefoglaló munkák jelentek meg, úgyhogy inkább néhány helyi érdekességgel, mint az egész állatvilággal foglalkozunk. Abádszalók és környéke régen igen gazdag madárvilággal rendelkezett: különösen nagyszámban voltak erdei és vízi madarak. Az erdők kipusztítása és a. vadvizek lecsapolása igen megcsökkentette a madárvilágot. : Ma is más a madárvilága a nádas-mocsaras területeknek, más az erdős területeknek és más. a megművelt^területeknek. Gyakran lát16