Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)

Jellegzetesek még a folyómeder-maradványok is. Abádszalók területén igen nagy számban fordulnak elő. Ma már vízmentesek, csak nagyobb esőzések alkalmával marad meg bennük rövid ideig a víz. Ilyenkor talajuk teljesen átnedvesedik, süppedékessé, járhatatlanná válik. Különösen vonatkozik ez a Csordás-fertőre, amely szintén elhagyott folyómeder. Elhagyott folyómeder még a terület déli részén a Gáncs-ér, a Mirhó-ér — ez utóbbi a falu határát nyugaton is határolja —, valamint a keleti részen a Kis- és Nagy-fertő. Ezek ma már a feltöltődés állapotában vannak. A medrekkel kapcsolatosan nagy vizenyős mélyedések is találhatók Abádszalók területén. Ilyen mélyedés a falutól északra levő Nádas-tó és Pap-tó. Ezek úgy keletkeztek, hogy a szél megtámadta az elhagyott folyómedreket, és ezáltal deflációs mélyedések alakultak ki. Ilyen deflációs medermaradványoknak tekinthetjük az említett tavakat is. A Nádas-tó — mint neve is utal erre — nádassal van borítva. Abádszalók felszíni formakincsében tehát dűnék, szélbarázdák, deflációs mélyedések és medermaradványok találhatók. Abádszalók vízrajza A területet nyugaton a Tisza egy levágott kanyarulata határolja. Ez az átvágás az irodalomban a 70-es számot viseli. Népi nevei: Holt-Tisza, Dög-Tisza, Kis-Tisza. Szoros kapcsolatot tart a Nagy-Tiszával, mivel ennek vízszint ingadozásait híven követi. Áradáskor megduzzad, kilép medréből, kis víz idején pedig igen kevés víz található benne. Ettől mintegy 2—3 km-re folyik a Nagy-Tisza. A területen az esése kicsi, folyása lassú. Szélessége a vízállásoknak megfelelően változik. Kis víz idején 125 m, közép víz idején 182 m, míg nagy víz idején 2690 m a szélessége. Árvíz idején elönti a Bére -szigetet, miközben egyesül a holt-ággal, és hatalmas sikvíz tárul az ember szeme elé. Ilyen esetekben éri el szélessége majdnem a 3 km-t. Két nevezetes árhulláma van: a hóolvadási tavasszal és a zöldáré júniusban. Nevezetes árvize volt 1940ben, amikor olyan magas volt a vize, hogy erősebb szélviharok idején a hullámok átcsaptak a védőgát tetején a. gát mellett levő házak udvarára. Kis vizei nyár utolján és ősszel vannak. Ezek mélysége szintén a vízállástól függ. Kis vízkor 3,5 m, közép vízkor 8,1 m, nagy vízkof 10,7 m mélységű. A szabályozás előtt egy-egy áradáskor hatalmas területek kerültek víz alá, amelyeken a víz több hónapig tartózkodott. Ez természetesen kárt okozott a mezőgazdaságnak és a közlekedésnek is. Ezért került előtérbe a Tisza szabályozása a XIX. században. 1846-ban indultak meg az Alföldön a szabályozó-árvízvédelmi munkálatok, amelyek Paleocapa olasz mérnök és Vásárhelyi Pál tervei alapján több évtizedig tartottak. A töltések hossza, amit ezalatt az idő alatt építettek, 3555,4 km. Ez a szám akkor mond sokat, ha tudjuk, hogy egy km töltésre 1165 kh ármentesített terület jut. 120 átvágást végeztek, amelyek közül az abádszalóki a 70-es számú. A terület északi részén található Nádas-tó és Pap-tó vizét a csapadékosabb időjárás szabja meg. Igen sekélyek, felszínüket nádas borítja. Kimondottan mederről e „tavakkal" kapcsolatban nem beszélhetünk: keletkezésüket már ismertettük. A terület talajvízszintje 4—8 m mélységben van, északnyugatra haladva azonban feljebb emelkedik. Legmélyebb a terület délkeleti részén. 13