Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)

74. Kenyeres János Községi agronómus közlése. 75. Vö. Pesty Frigyes adataival. 76. A' gazdálkodási adatok a községi tanács közlése alapján. 77. A községi tanács közlése alapján. 78. Vö. Hegyi Imre: A termelőszövetkezeti községek problémái. Borsodi Szemle, 1959. III. évf. 4—6. sz. 79. Balázsi—Szederkényi: Heves vármegye története. Eger, 1897. IV. 238. 80. Dr. Szabó Áron ügyvéd közlése alapján. (Vö. Czicze: i. h.) 81. Veress József közlése alapján. (Vö. Czicze: i. h.) 82. Arany András közlése alapján. (Dömötör Sándor gyűjtése.) 83. Vajda József Ktsz elnök közlése alapján. (Vö. Czicze: i. h.) 84. Kontra Júlia közlései alapján. (Dömötör Sándor gyűjtése.) 85. Kontra Júlia közlései alapján. (Vö. Czicze: i. h.) 86. Dr. Antal Károlyné tanárnő közlései alapján. (Dömötör Sándor gyűjtése.) 87. Honismereti szakköri tagok közlései alapján. (Dömötör Sándor gyűjtése.) 88. Pataki András szül. 1900. Tiszarofí; földműves, fiatalabb korában az abádr szalóki bérgazdaságban működött, mint gazdaságvezető. (Dömötör Sándor gyűjtése.) 89. Csortos Mihály 66 éves szabómester közlései alapján. (Dömötör S. gyűjtése.) 90. Dömötör Sándor gyűjtése honismereti szakköri foglalkozásokon. 91. Palugyai: í. m. III. 338. 92. Id .Czicze László közlése nyomán. 93. Palugyai: i. m. III. 338. 94. Veress József közlései nyomán. (Vö. Czicze: i. h.) 95. Dr. Antal Károly tanár, honismereti szakkörvezető közlései nyomán. 96. Répássy Miklós: A Tisza halászata hajdan és most. Bp., 1903. 15., 19. 1. 97. Reich Sándor: Halászati mesterműszók. (Tisza—Abád—Szalők) Magyar Nyelvőr, 1880. IX. évf. 144. 1. Kiegészítette Dömötör Sándor gyűjtése alapján. Vö. Betkoswki Jenő. IV. TÖRTÉNELMI-TÁRSADALMI TÉNYEZŐK 1. Vö. Ortutay Gyula: Parasztságunk élete. Budapest, 1937. 2. Dömötör Sándor—Katona Imre: Néprajzi alapismeretek. Bp., 1959. 48. sskl. 3. Bardőcz—Rózsa—Szentmiklóssy—Tóth: Szolnok megye. Bp., 1957. Vö. bírálatával, Jászkunság, III. évf. 1956. 249. 1. Kiss Géza: Kisújszállás története a 18. század vegéig. Szolnok, 1959. 6—8. 1. 4. Mendöl Tibor: Földrajz és néprajz. Ethnographia, 1947. LVIII. evf. 154—162. 1. 5. Vö. Barta—Klaniczay: Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból. Budapest, 1951. I. 18. 6. Györffy György: Besenyők és magyarok. Budapest, 1940. 2—10. 1. 7. Barta—Klaniczay: i. m. 586. (37. jegyzet.) 8. Györffy György: Besenyők... 2—4. 1. Vö. Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása. Budapest, 1930. 68. 1. 9. Wertner Mór: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Temesvár, 1891. I. 1—45. Csorna József: Magyar nemzetségi címerek. Bp., 190J. 11—20. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Bp. 1900. I. 3—71. 10. Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Bp., 1959. 49. 1. 11. Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet. Budapest, 1948. 143. 1. Vö. Németh Gyula: i. m. 239. 12. Györffy György: Besenyők 99, 28. és Tanulmányok 60—61. 1. 13. Györffy György: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Bu., 1958, 138, I. A latin szöveget közli u. ő: Besenyők 7. 1. M. Barta—Klaniczay: i. m. 586. (39. jegyzete.) 15. Györffy György: A magyarok elődeiről 95. 1. 16. Györffy György: Krónikáink 115. 1. 17. Barta—Klaniczay: i. m. 586. (39. jegyzet.) 18. Györfíy György: Besenyők 142—144. 1. 19. Arany János összes művei. Bp., 1952. VI. 229—230. 1. Vö. Ipolyi Arnold: Magyar mvtiiológia. Budapest, 1929. 2. kiad. I. 246. 20. László Gyula: i. h. 21. Lőrincze Lajos: i. h. 22. A következőkről bővebben 1. Pais Dezső: Ösbő. Magyar Nyelv 1928. XXIV. évf. L. még Magyar Nyelv 1914. X. évf. 300. 1., 1922. XVIII. évf. 30—31. 1., valamint' XXXII. 329. és XXXIX. 292. 1. Rásonyi László: Mit mondanak Szolnok megye földrajzi nevei? Jászkunság 1956. III. évf. 75—80. 1. 23. Vö. Németh Gyula: i. m. 283—284. .1. "*, Barta—Klaniczay: i. m. 586. (39. jegyzet.) 25. Pais: i. h. 26. Pais: i. h. i 101