Dömötör Sándor szerk.: Abádszalók földje, népe, kultúrája – A Damjanich János Múzeum közleményei 5-7. (1961)

VIII. JEGYZETEK, MEGJEGYZÉSEK, IRODALOM Munkánk nem irodalmi, nem földrajzi, nem néprajzi, nem történeti tudomárryos munka., csupán monografikus, ismeretterjesztő jellegű, honismereti mű: egy kézség életének, a társadalomnak és környezetének bizonyos rendszerben való vázlatos ismertetése. Honismereti jellegénél fogva enciklopédikusán hat. Főként a helyszínen eszközölt megíigyelések alapján közöl olyan adatokat, amelyek a tudomány számára forrásértékűek. Ezek hitelesítésére, valamint az ismertetésként feldolgozott tudományos anyag bemutatására helyesnek látszott jegyzetekkel, magyarázatokkal és megfelelő utalásokkal is ellátnunk. I. • BEVEZETÉS Gondolatmenetünk kialakítására felhasználtuk a következő munkákat: (F. V. Konsztantyinov, szerk.): A marxista filozófia alapjai. Bp., 1959. John Erhard: Probleme der Kultur und der Kulturarbeit. Berlin, 1957. Marx—Engels: A történelmi materializmusról. Bp., 1949. Ilja Ehrenburg: Az érzések neveléséről. Irodalmi Szemle (Bratislava) 1960. évf. 1. sz. 125. 1. Gunda Béla: Műveltségi áramlatok és társadalmi tényezők. Ethnographia, 1958. LXIX. évf. 567—577. 1. II. TERMÉSZETI TÉNYEZŐK A helyszíni mérések és vizsgálatok részletes eredményeit, leírását 1. Czicze József: Abádszalók monográfiája, (Szakdolgozat.) Debrecen, 1959. (Kézirat.) Felhasznált irodalom: Bacsó—Kakas—Takács: Magyarország éghajlata. Bp., 1953. Bogdánfy Ödön: Az Alföld hidrológiája. Debrecen, 1955. Chomoky Jenő: A Tisza-meder helyváltoztatásai. Földrajzi Közlemények, 1907. évf. Hajósy Ferenc: Magyarország csapadékviszonyai. Bp., 1953. Hankó Béla: A hajdani Alföld ősi állatvilága. Debrecen, 1933. Mendöl Tibor: Altalános településföldrajz. Budapest, 1957. Meteorológiai Intézet Évkönyveinek megfelelő kötetei. Statisztikai Közlemények megfelelő kötetei. Stefanovits Pál: Magyarország talajai. Budapest, 1956. Szilády Zoltán: Nagy-Alföldünk állatvilága. Debrecen, 1925. Szűcs László: Néhány adat a Tiszavölgy és a szolnoki lőszhát talajainak jellemzéséhez. III. GAZDASÁGI TÉNYEZŐK 1. Vö. (F. V. Konsztantyinov, szerk.): A marxista filozófia alapjai Bp., 1959. 4S7—456. 1. 2, Parászka Gábor: Tiszavidéki halomnevek. Magyar Nyelvőr, 1916. XLV. évf. 190. 1. (Tiszaabádnak Tiszabád alakváltoztatását is közli, azonban napjainkban semmi nyoma annak, hogy elvonással Bád alak is használatos lett volna a mindennapi nyelvben.) 3-4. Szabó János ált. iskolaigazgató közlései. (Dömötör Sándor gyűjtése.) 5. Antal Károly és Dömötör Sándor megfigyelései 1959-ben. 6..Gunda Béla: Az aterrado földművelés és az alföldi kunhalmok kérdése. Ethnographia, 1958. LXIX. évf. 151—155. 1. 7. U. o. (Antal Károly közlései alapján.) 8. Jászberényi Jász múzeum Evkönyve, 1938—1943. évre. 47. 1. 9. U. o. (Antal Károly közlései alapján.) 10. Antal Károly közlései alapján. 11. Kolosváry Gábor: Tiszavölgyi halászat és település. Szeged, 1928. 5—6, 35. 1. 99