Kss Géza: Kisújszállás története a 18. század végéig – A Damjanich János Múzeum közleményei 2. (1959)
birtoka, Kenderes helység, valamint a szomszédos kun szállások között volt. A Báthory István nádor és Verbőczy István személynök által kiállított határjárási okmányban Kenderessel határos helységek „Kakát et Kolbász ac Turgonypéterszállása". Azt viszont egy jóval későbbi, 1733ban kiállított. Kenderes és a kunok közötti határkiigazításról szóló okmány igazolja, hogy a mai város a néhai Turgonypéterszállás utóda. E szerint az okmány szerint ugyanis Kenderessel határos helységek „Kolbász et Kisújszállás sive Péterszállása", azaz Kisújszállás azonos Péterszállással. A város mai nevében szereplő „Kis" jelző — Gyárfás véleménye szerint — határának viszonylag kis terjedelmére vonatkozik. Az „új" jelző pedig az ismételt megülések emlékét őrzi. Mert az élet pusztulása •és újrakezdése szakadatlanul ismétlődött a pusztulás századában. Egy ilyen katasztrófa, aiz 1594 nyarán bekövetkezett tatár pusztítás emlékét őrzi a 17. század legelejéről való népies költemény. Talán ez a vihar sodorta el a mi községünket is először. „Nemes Jászság, híres Kunság nagy jajra jutott Csendessége, békessége, inert felboríttatott, Boldogsága elfogyott, szabadsága megromlott, Híre, neve, szép címere beboríttatott." „Más kertének, szépségének szedi virágát, Zsengéjének, gyümölcsének vondossa fáját." Az újratelepítést 1609-ben Illésházy István nádor kezdeményezi, de csak Thurzó György nádorsága alatt vesz nagyobb lendületet. Az általa kinevezett Keczer András — Mohács után az első jászkun főkapitány — hívta vissza Bajomból a kunokat. Kinevezési okmányaiból tudjuk, hogy Kisújszállás Karcagújszállással együtt még puszta. Az újratéLepülés végül is 1618-ban kezdődik. 1614-el ugyanis az ország életében viszonylag békésebb korszak indul. „...A békés szellem kicsalta szegény földönfutókat rejtekeikből, tömegesen tértek vissza tűzhelyeikhez, részint honvágyból, részint a török földesurak Ígéretei folytán..."( 16 ) Az elkövetkező négy békés évtizedről viszonylag kevés adatunk van, de úgy látszik, hogy az új település számban, erőben gyarapodott. Egy 1629-i nádori döntés szerint ugyanis a kisújszállási kunok szabadon használhatják a környező puszta .szállások földjét, de ezekért bért fizetnek.( 17 ) 1658-al, Köprili Mohamed Erdély elleni hadjáratával kezdődik a Nagykunság végső pusztulása. Szidi Achmed budai basa és tatár segédcsapatai keresztül-kasul járják a tájat Debrecentől a Tiszáig. A Wesselényi-féle összeesküvés után pedig a szélnek eresztett végvári vitézek és hajdúk jelentenek állandó veszedelmet. Nincs itt ezekben az évtizedekben sem élet-, sem vagyonbiztonság. 1675-ben még megvan a mi községünk. A neve szerepel egy vármegyei adólajstromban. A tragédia utolsó felvonása 1683-ban, a török Bécs elleni hadjáratával kezdődött. Mohamed Giraj, krimi tatár kán, a szultán szövetségese Debrecenből Bécs felé menet a Nagykunságon vonult át, és visszafelé szintén itt vonultak el kegyetlen hordái dúlva, rabolva, gyújtogatva. 16. Tóth Tivadar: 1. m. u. o. 17. Seheftsik: u. o> 9
