Soós Imre: A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon 1711-1770 – A Damjanich János Múzeum közleményei 1. (1958)

adott feleletek, az 1770/1771. évi úrbérrendezéssel összefüggő egyéb adatszolgáltatások ma is megtalálhatók. Ezek az adatszolgáltatások képezik jelen dolgozat mondanivalójának anyagát. A szolnoM Tiszatájon a török kotrszaikban ismételten bekövetkezett falupusztítások az állandó települési rendszer felbomlását eredményezték. A lakosság a pusztítások és elhurcoltatás elől elmenekült a nádasokba, a nagyobb városokba, aztán visszatért, fölépítette vályogházát, fűzfavesszőből font kunyhóját vagy szállását, hogy a legközelebbi török portyázás alkalmával ismét elmeneküljön védettebb tájakra. A települések jelentős része elnéptelenedett, pusztává vált, ennek következtében még 1728-ban is a 22 népes falu mellett 48 a néptelen puszták száma. Az újból benépesült falvak gazdasági életét a török korszakban a bármikor bekövetkezhető pusztítástól való rettegés, a gyors menekülésre való állandó készenlét gondolata terelte sajátos irányba, megadva az ideiglenesség jellegét a gazdálkodásnak és településnek egyaránt. Különösen az 1683. évi török-tatár átvonulás, az 1687—88. évi felszabadító háború, 1704—1708. között pedig Rabutin labanc generális és a csá- • száriak zsoldjában garázdálkodó délvidéki rácok kegyetlenkedései voltak pusztító hatásúak. 1688-ban csak Dévaványa, Tiszakürt és Süly, 1711-ben Tiszafüred, Tiszaszöllős, Tiszaszentimre, Tiszaderzs, Tiszaroff, Tiszakürt, Kőtelek, Mezőtúr és Dévaványa adózik.

1 Az 1711. évi szatmári békekötés után bekövetkezett békés időszakban megindult a táj újból való benépesülése. Az elpusztult települések egy részét a visszatért régi lakók népesítették be, másik részét Heves, Borsod, Szabolcs megyék szökött jobbágyai szállották meg, egyeseket földesuraik csoportban száilattak meg új lakossággal. A megtelepülés 1770. körül fejeződik be. Alattyán lakói 1690 után tértek vissza. Csépa 1721-ben népesült be nemesekkel. Cibakháza 1718—19-ben népesült be. Dévaványa 1711-ben népesült be. Kenderes 1728—29-ben népesült be nemesekkel. Kőtelek 1690 óta népes. Mezőtúr régi lakói 1710-ben visszatértek. Nagyiván -újonnan népesült be 1754—55-ben. Nagykörű régi lakói 1690 után visszatértek. Nagyrév régi lakói 1817—19 közt Tiszakürtről visszatértek. örvény újonnan népesült be 1773—74-ben. Szajol jobbágyok nem lakták, nemesi birtok volt. Szelevény újonnan népesült be 1770-ben. Nemesi birtokká lett Szolnok nem vált néptelenné. [1754-ben, Tiszaabád 1714 és 1718—19 években népesült be. 4