Soós Imre: A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon 1711-1770 – A Damjanich János Múzeum közleményei 1. (1958)
rövidesen visszaköltöztek régi lakóhelyükre, Várkony ismét pusztává lett. 1719-ben kezdték újból megszállani jobbágyok és a Nógrád megyei Nemesorosziból származó nemesek. 21 17701 ben a pélyi Nagy család a földesura. Egész határa jóminőségű és termékeny. Az 1754-ben Nagy István földesúrral kötött szerződés ide.ie letelt, ezért 1769. április 24-én a következő új szerződésre léptek: „engedtetett az örökös földesuraságtul kinek-kinek közülünk tulajdon erejéhez való szántóföld és kaszáló, úgymint minden vetőre különkülön egy egévz házhelyet felvállaló gazdának 36 rúd szélességű és 60 rúd hosszúságú szántóföld. Kaszáló is ugyanezen mérték szerint. Foglalván magában minden rúd három földméréshez alkalmaztatott ölet. Felvállalt házhelyünk szerint taxát fizetünk egészhelyes 3 frtot. Robotban őszi vetés alá kétszer, tavaszi alá. egyszer szántunk. Az egészhelyes 4 rúd szélességű, 60 rúd hosszúságú földet, a 3 A helyes 3 rudat, félhelyes 2 rudat szánt meg, azt az uraság magvával bevetjük, boronáljuk, a termést a csűrbe behordjuk, az életet az uraság számára Pestre visszük. Gyalogul az egész házhelyes lekaszál és gyűjt 12 rudas füvet, ezenkívül 12 napot dolgozik. Gyalogszerű emberek, kik a negyedházhely után való földet felvettük. 20 nap gyalogszolgálatot teszünk. Kiknek házok vagyon, de földet nem vállaltunk, 75 pénzt fizetünk és 12 napot dolgozunk, sellérek pedig minden taxáiul mentek lévén, dolgozunk 12 napon. Egy nap az asszonymunka >s ha ezt erkölcsös vakmerőségbül véghezvinni akárki is közülünk nem akarná, szabadsága lészen a földesuraságnak az ilyetén emberen tetszése szerént való büntetést végben vitetni. Konyhára való az egészhelye>stől 40 tojás, 2 pár csirke. Kilenced-és tizeddézmát adunk. De szőllőnek osztatott földünk dézmáltatásának ideje még el nem jött. A csónakos halászok a hal egyharmadát a földesúrnak adják. Pálinkafőző vasfazék után 4 frtot fizetnek. Három darabban vagyon minden egészhelyes gazdának szántóföldgyc az egész határunkban, amely darabokba 60 mérőt vetünk. Kaszállója pedig 6 szekér szénát termő vagyon, melybe 20 posonyi mérő búzát vethetni." Tiszaug. 1715—1716-ban 7 csongrádújfalusi jobbágy népesítette be. Földesura Steöszel László. Kilenced benne van a váltságösszegben. Földesúri majcrüzem nincs. „Szerződésünk 1742-től vagyon. Volt azelőtt is más szokása az uraságnak robotok és adózások tételirül, mely különbözött a mostanitul. Most készpénzt adunk 200 német forintot, nagyböjtre 3 akó sóshalat, 22 pár száraz halat, egy rókabőrt, 3 borjút, csirkébül. tojásbul amikor az urasághoz felmegyünk, mindenkor amennyit lehet. Tíz darabban is vagyon egy első jobbágynak szántóföldje az földnek egyenetlensége miatt, mely földekbe 2—3 mérő, öszvességgel 24 mérő megyén. Robotban mindenkor amire kívántatik, menni tartozunk." Törökszentmiklós. 1685-ben a törökök elpusztították, 1720-ig lakatlan volt. 1720-ban Almásy János földesúr kezdte megtelepíteni Egyekről és Borsod megyéből .származó református jobbágyokkal. 1734-ben katolikus lakosság telepedett meg. Az 1740. évi pestisjárványban a 268 családfő közül 53 meg40
