Soós Imre: A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon 1711-1770 – A Damjanich János Múzeum közleményei 1. (1958)

egy jobbágyra összes van-e eső szőlő majorjobbágyföld szántóföld kapásoküzem birtoklás kisholdakban ban formája Tiszabura 11 — van földközösség Tiszaderzs __ 145 van földközösség Tiszaföldvár 6 602 van földközösség Tiszafüred 3 415 van földközösség Tiszaigar 9 112 van földközösség Tiszainoka 5 60 nincs ekés telek Tiszakürt 6 398 nincs ekéstelek Tiszaőrs 10 30 nincs földközösség Tiszapüspöki 9 — van szabályos telek Tiszaroff 8 157 ? földközösség Tiszasas 4 377 nincs ekés telek Tiszaszalók 10 178 van földközösség Tiszaszentimre 8 97 van földközösség Tiszaszőllős 8 190 van föidközösség Tiszavártkony 15 154 van ekéstelek Tiszaug 7 — nincs ekéstelek Törökszentmiklós 9 523 van földközösség Vezseny 9 — nincs ekéstelek Meglepő jelenség a szántóterület elszűkülése ezekben a nagyhatárú falvakban. A parasztság nem igyekezett lényegesen nagyobb területet bekapcsolni a művelésbe, mint amennyire szűkös megélhetéséhez szüksége volt. A termés nem állt arányban a reá fordított munkával. Mezőtúr lakói panaszolják 1756-ban: „A Felföldön 2 lovon vagy ökrön, legfeljebb 3 lovon vagy 4 ökrön maga egy ember minden nap egy köböl élet alá szánthat és azt bé is vetheti. Túri földön pedig legalább is 5—4í lóval vagy ökörrel egy köböl búzának elvetése körül egész nap dolgozhatik két ember, mivel itten oly ritkán kelletik tenni a magvetést, hogy megannyi magnak kétannyi szántás kívántatik, mint a Felföldön, különben a sűrű vetés vagy a kövér idő miatt megdőlvén, elvész, vagy a napnak hévségétől elsüttetik. Amennyiben pedig a magvetésnek itten ritkábban kelletik esni, annyival gazosabb és terméketlenebb lévén ezen földön az élet, sokkal több erő és munka kívántatik annak feltakarására és elkészítésére." tí A szolnoki Tiszatáj szikes, áradásos talaja tehát nagyobb igaerőt és több munkaidőt igényel, mint például a Tiszától északra elterülő hevesi síkság. E körülmény a földek takarékosabb felhasználására, gondosabb megmunkálására szorítja a parasztot. Ahol mód van rá, bevezetik a háromnyomásos gazdálkodást. Ezt 1770-ben Kenderesen és Tiszaföldváron említik. Igyekeznek kétszer, sőt háromszor szántani. A szem16