Szabó István szerk.: Városi polgárok a századelőn (A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Kiállításvezetői, 1999)

Bagi Gábor: Az utcarészlet és a trafik

Bagi Gábor Az utcarészlet és a trafik A történeti állandó kiállítás kezdő képe egy Szolnok városi utcarészlet a századforduló és 1938 közötti időszakból. Ennek a kiállítás egészét tekintve kettős jelentősége van. Egyrészt bevezeti a lakásbelsőt bemutató főanyagot, másrészt esetenként utal a kor általános jegyeire is. A polgár mint egyén saját lakásának berendezésének megőrizhette egyéniségét, függetlenségét, esetenként a világtól, a nagypolitika eszméitől, eseményeitől való elzárkózását, s itt az azzal való ellenkezés is megjelenhetett. Ugyanakkor viszont a polgárság mint tömeg, társadalmi réteg összességében az adott időszakban mindenütt nemzeti érzelmű volt, azaz nacionalista. Ezt a jelleget az utca mutatta különböző díszleteivel, hirdetőoszlopaival, plakátjaival, kirakataival, üzleteivel, s az ott megjelenő különféle jelszavakkal. A városkép Szolnok jellegzetességeit emeli ki. A háttér fő eleme a csaknem egymás mellett fekvő római katolikus, református és az izraelita templomok ábrázolása. Ez lett a századfordulótól a város fő jellegzetessége, mely utalt az egymás mellett élő kultúrkörök sokféleségére, együttélésére. Emiatt terjedt el aztán Szolnokra a „három templom városa" elnevezés. A három templomra nyíló utcarészlet fő eleme egy századforduló körüli ruhába öltözött férfi- és nőalak, mely a korabeli európai divatot tükrözi (frakk, cilinder, női kalap fátyollal stb.), s a kor legtöbb keresztény világvárosában átlagosnak tekinthető. A városkép másik fontos eleme a hirdetőoszlop, melyen a 30-as évekbeli Szolnok kulturális életét bemutató plakátrészletek találhatók. A városképen belül a trafik, illetve annak berendezése hivatott a kor általánosabb, hazai, megyei, városi jegyeire utalni. Az állami dohánymonopólium és a trafikok kialakulása hazánkban A trafik szó eredete vitatott. Egyesek szerint az elnevezés az arab eredetű olasz „traficco" szóból ered. Innen került át a franciába (trafic = üzlet, kereskedés), s az osztrák németség hatására terjedt el nyelvünkben. Mások német eredetű szónak tartják, bár a német nyelvészek zöme is az olaszra vezetik vissza. Valószínű, hogy eredetileg az olaszból terjedt át a francia és a német nyelvterületre, s onnan pedig tovább. Problémát okoz az eredeztetésnél, hogy a XVIII. század végén a magyar nyelvben megjelenő „trafikol, trafikáz, trafikáns, trafika" szavak, s ezek származékai a „kereskedik, szövetkezik, tárgyal, ármánykodik" jelentésekben sze49