Szabó István szerk.: Városi polgárok a századelőn (A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Kiállításvezetői, 1999)

Szabó István: Városi polgárok a századelőn

útvonalon szükségelt támfalak költségirányzatát 16687 fit. 40 krban bemutatja." A november 4-i közgyűlési határozatok egyike szerint „...a gyalogjárók építési költségeit megyei Alispán Úr helyben hagyja. Annak költségei egy négyszögöltűi 8 frt. melyek azonban, mivel nagyon súlyosak, 6 frtra szállíttatnak." Az hogy ilyen gyakorisággal szólnak a jegyzőkönyvek a közúti, városi gyalogjárók szilárddá tételéről, egyenesen következnek abból a tényből, hogy 1876ban — igaz, hogy központi közigazgatási koncepció és intézkedések eredményeként, de Szolnok lett a jászsági és nagykunsági tervekkel ellentétben az újonnan alakult Jász-Nagykun-Szolnok vármegye központja. S e funkciójának kommunális ellátottság, infrastruktúra szempontjából is meg kellett felelnie. Ezért az út, de egyéb létesítmények megteremtésével kapcsolatos gyors intézkedések, minek eredményeként 1879-ben Sipos Orbán alispán jelentésében már azt írhatja, hogy: „A város utczáinak egyrésze ki van kövezve: koczkakő burkolatú út van: 1.500 folyóméter, szabálytalan kőburkolatú út 850 méter; kavicsozott kocsiút 1.840, gyalogjárda: 4.152 méter hosszban. Padlójárda a város csaknem minden utcájában 15.200 méter hosszban." Mindezek ellenére mégis igaz mind Vörös István, mind Gulyás László húszas-harmincas évi állapotokat idéző közlése, hiszen ezeket ugyanazon időből a városi közgyűlésekről készült jegyzőkönyvek adatai hitelesítik. „ ...Előadó ismertette a V. mérnöki hivatal jelentését és az egyes háztulajdonosokat terhelő hozzájárulási összegekről szerkesztett kimutatást. Állandó bizottság a kérelem teljesítését javasolja. VÉGHATÁROZAT A képviselőtestület az állandó bizottság javaslatára s Szolnok város járdaépítési és ezek költségeinek viseléséről 5407/1924. szám alatt hozott szabványrendelet 4.§-a alapján a Berzsenyi Dániel utcában a 32. számú háztól az 56. számú házig terjedő szakaszon állandó jellegű gyalogjárónak házilag történő elkészítését elhatározza. (Cseh Géza adatai alapján a „Berzsenyi Dániel utca: A Csokonai úttal párhuzamos utca, mely a Szántó körúttól az Ifjúsági utcáig vezet. 1894-ben Kertalja utca, 1926 előtt Rövid utca, 1926-tól Berzsenyi Dániel utca "). Tudomásul veszi a képviselőtestület, hogy az utcában készítendő állandó jellegű gyalogjáró költségeiből az egyes érdekelt háztulajdonost az alanti hozzájárulási összegek terhelik: 1. FÜREDI István 32. hsz. 14.50 fin. á:7P. 101.50 P. 2. DOBOS Béla 34. " 14.50 " á:7P. 101.50 P 3. KELEMEN János 36. " 14.50 " " 7 "101.50 " 4. IMRE Mihály 38. " 14.50 " " 7 "101.50 " 5. SÁRKÁNY József 40. " 14.50 " " 7 " 101.50 " 6. MISKOLCZY Mihály 42. " 14.50 " " 7 "101.50 " 9