Szabó István szerk.: Városi polgárok a századelőn (A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Kiállításvezetői, 1999)

Gulyás Katalin: Polgári lakás - polgári életmód a századfordulón

elrendezési mód pedig kifejezte a közösség tagjainak figyelő tekintete elől immár elzárt magánélet megnövekedett fontosságát, mely az újfajta polgári mentalitás jele. Az urbanizálódási folyamat Szolnokon, az újdonsült megyeszékhelyen felgyorsult ütemben játszódott le, s ez azt is jelentette, hogy a századfordulón már mintául szolgált városiasodás tekintetében a megye többi városának. A korábbi Jászkun kerületi központ, Jászberény építkezése, a belső városmag átalakulása lassúbb volt ugyan, hiszen a város főként saját anyagi erejére támaszkodhatott, de a kevesebb új épület is városias külsőt kölcsönzött a településnek sok patinás régi középülete miatt. Karcagon, Mezőtúron, Kisújszálláson, Törökszentmiklóson, az ekkor még Heves megyéhez tartozó Tiszafüreden már lassúbb volt ez a folyamat, kevésbé tűnt el — még a városközpontban is — a paraszti jelleg. Szolnok élen járt a lakossági infrastruktúra megteremtésében is: Scheftsik István ipartelepének gőzkazánjai 1896tól szolgáltattak villamos energiát a város számára, a főbb utcákat lassacskán kőburkolattal látták el, a városi vízmű építése 1910-ben fejeződött be. A XIX. század utolsó és a XX. század első évtizedeiben Szolnok lakosságszámának gyors növekedését (1869: 15.587 fő; 1890: 20.748 fő; 1910: 28.406 fő; Mária utca Boczó Ferenc cégjegyző Barbur László járásbíró Bedé Mihály mozdonyvezető Benkó Ferenc dr. pénzügyi segédtitkár Buchter János pénzügyi biztos Brinda Pászk postatiszt Csollák Ferenc mozdonyvezető Gálfalvi Henrik mérnök Jerzsabek József pénzügyi főbiztos Kertész János mozdonyvezető Killer Lajos dohánybeváltó hivatalnok Magyari Vilmos mozdonyvezető Marczell Ágost tanár Pap Dezső dr. tanár Tóth Imre biztosítási titkár Zurányi Vilmos MÁV hivatalnok Magyar utca Ágoston Gábor pénzügyi számtiszt Budai R. Tivadar járásbírósági joggyakornok Dobos Antal ifj. városi tanácsos Fehér Mihály dr. ügyvédjelölt Gawest Richárd könyvelő Hegedűs Jenő gazdatiszt Horánszky István vármegyei írnok Kádas László pénzügyi segédtitkár Kindlovics István városi jegyző MarkseidPál ifj. cipész Millasevics János dr. királyi ügyész Varjas Ödön albíró Arany János utca Bálint Lipót könyvelő Bozóki Árpád dr. ügyvéd Hajdú Béla dr. ügyvéd Herendi József vármegyei levéltáros Hild Viktor magánzó Jelenek István Osztrák-Magyar Bank felügyelője Karczag Pál dr. ügyvédjelölt Komor Arnold főmérndj elöltök Lippich István vármegyei jegyző Osgyán István szabó Pósa Károly főmérnök Zrumetzky Viktor ügyvé Három belvárosi utca lakói 1904-ben. Forrás: Szolnok város választói 1904-ben 1920: 33.060 fő) a városi társadalom erőteljes differenciálódása kísérte. Ez a lakóhely megválasztásában is lecsapódott: a legforgalmasabb utcák mentén álltak a kereskedők házai és üzletei, a főutca emeletes házsorai mögött azonban a parasztság és a kisiparosság falusias arculatú negyedei húzódtak. A peremkerületek 33