Földvári Füge, 1999 (3. évfolyam, 1-6. szám)

1999-02-24 / 4. szám

Tiszaföldvár történetéből Autóbusszal a tiszaföldvári tanösvényen XI. Jól szervezett hegyközségi szerveze­tekké alakultak ezek a szőlőközös­ségek szabályzattal, jegyzőkönyvek­kel. Egy ilyen hegyközségi okmány birtokában van a Múzeum archívu­ma is: nagy érték! Sok nehézséget okoztak a néha ok­talan megszabások. Pl. ki-ki a saját borát, pálinkáját csak a földesúr kocsmájában adhatta el, majd a tele­pülés kocsmájában. Úgy látszik már ekkor is voltak vállalkozó kedvű job­bágyok, akik messzebb térségekre csempészek el italaikat, talán maga­sabb haszonnal. Amint majdnem eléri az autó­buszunk az egykori "Barta" kocsma térségét, egy vaskos rámpa /útlejáró/ előtt megállunk: kiszállás nélkül csak az autóbuszban tudom elmagyarázni, hogy mitől országos jeletőségű ez a hely. A rámpa vezetett le dr. Basch Loránd ügyvéd kúriájához és híres, jól kezelt szilvásához, amelyből ellen­­őrízetten főzette a finom szilvóri­­umokat. Mindjárt megtudjuk mi cél­ból. Ki is volt a Budapesten 1885. már­cius 27-én született dr. Basch Loránd, azonkívül, hogy ügyvéd is volt. Az un. Baumgarten Alapítvány jogi-pénz­ügyi kurátora, gondozója. /Ugyan­csak Budapesten halt meg 1966. már­cius 30-án./ Ügyvédi, jogászi munkája mellett irodalomtörténeti író is volt. írásai elévülhetetlen forrásokat jelen­tenek Babits Mihály alaposabb isme­retében. Na, de mi is volt a Baumgartner Alapítvány? Baumgartner Ferenc Budapesten született 1880. november 6-án egy gazdag zsidó családban. Meg-halt Ótátrafüreden 1927. január 18-án. Esztéta és irodalmi, művelő­dés-történeti műkritikus volt. Három e-gyetemen tanult: a Királyi Magyar Katolikus Pázmány Péter Tudomány­­egyetemen, a németországi Heidel­­bergben, a német alaposságú, játékos francia beütésű strassburgi egyete­men. Abban az időben tanult, amikor bármelyik professzorhoz beiratkoz­hatott. /Hálás vagyok a sorsnak, hogy még én is azokhoz tartozom./ Baumgartner 1901-ben írta első műkritikusi tanulmányát, majd a leg­előkelőbb tudományos folyóiratban, - a Századok-ban - jelentek meg neve­zetes forrástanulmányai: német meg­bízhatóság, franciás elegancia jelle­mezte tanulmányait. Nagy tanul­mányt írt a Nyugat c. folyóiratban 1909-ben a "A renaissance problémá­iról" címen. Ugyanebben az évben át­telepedett Németországba. Tovább ír­ta értéktartó esztétikai és színháztu­dományi értekezéseit. Gazdag lévén, végrendeletében óriásalapítványt tett a magyar írók megsegítésére. Az ala­pítvány kamataiból neves magyar í­­rókat, költőket támogattak, akiket már akkor sem fizettek meg valami busásan, s nemegyszer nyomorogtak. A Baumgartner Alapítványnak mindig két gondozója - kurátora volt: az egyik a szellemi gondozó arra ü­­gyelt, hogy mindig az kapjon a kama­tokból, aki valóban rászorul és nagy értékekkel járult a magyar művelt­séghez, a másik kurátor arra ügyelt hogy jó kamatokat kapjanak, s a ka­matok odaítélésénél mindig a törvé­nyesség keretein belül legyen a pénz­összeg odaítélése. Nos, az 1920-30-as években e két kurátor Babits Mihály és dr. Basch Loránd voltak. A Basch-kúria nevezetes magyar irodalmi búcsújáró hely lett idők fo­lyamán. Nyilvánvalóan sűrűn felke­reste Basch Lorándot Babits Mihály, amikor a kamatok odaítéléséről foly­tattak megbeszéléseket Basch példa­mutatóan szép lakásában. E lakásról kiváló fényképfelvételeket őríz a mú­zeum. "Király bácsi", a kiváló fény­képész örökítette meg a Tiszaföldvár környéki kastélyok és kúriák belső­ségeit. Páratlan, pótolhatatlan értékei ezek a fényképek a múzeumnak, a tiszaföldvári múltnak, Tiszaföldvár történetének,a magyar irodalomnak, íme! Egy folyamat, pénzügyi lehető­ség, amely országos jelentőségűvé vált Babits Mihály és dr. Basch Lo­ránd révén. így Tiszaföldvár beke­rült a magyar irodalom és művelő­déstörténetbe! S kik látogatták még a Basch-kúriát? Nagyok nagyjai: Ily­­lyés Gyula, Erdélyi József, Szabó Lőrinc. Németh László is kapott egyszer Baumgartner-díjat. Üdültek is többen Tiszaföldváron Basch Lo­ránd jóvoltából. Hol? A későbbi tér­képeken "Hunfaldy-tanya"-ként sze­replő tanyában. Az 1883-ban kiadott 75 ezres térképen "Hunfaldy-tanya" írás rossz! Hunfalvy Pál magyar nyelvész, néprajztudós tanyája volt eredetileg. О alapította meg a ma­gyar néprajztudományt. Szepességi zipszerként - Hunsdorfernek született 1810-ben március 12-én. 1833-tól gyermeknevelő volt a báró Podma­­niczky családban, majd házasságot kötött az egyik Podmaniczky lánnyal, így a báró Podmaniczky család Tisza­­földvár-Martfű-i uradalom részbirto­kosa lett. Valószínűleg nászajándék­ként kapta a Beniczky kastélytól ke­letre ezt a tanyát, amit a térkép-ké­szítő 1883-ban Hunfaldy-nak keresz­telt el, nézetem szerint "előállásból. A 87-es viszonylagos magassági pont mellett van. Ez lett a későbbi bor­­kereskedő Kovács testvérekhez tar­tozó Kovács-tanya. A homoki vasúti megállóhelytől északkeletre. A tanya átalakítva, kiforgatva eredeti valójá­ból ma is megvan a MIRHO-csa­­tornától délre /A MIRHO egy szar­­mata-jazig védelmi rendszer része volt, idők folyamán betemetődött, már írtam róla./ Nos, lassan végére érünk a tisza­földvári tanösvénynek, még néhány fontos leírnivalóm lesz a Kertvárossal kapcsolatban. Dr. Bányai Kornél és a két telelpülés - Cibakháza és Tisza­földvár - egybeépülése, s majdan a problematikus új település neve! De most még itt és most hangsúlyoznom kell az országos jelentőséget: a Ba­umgartner Alapítvány, Babits Mihály és dr. Basch Loránd, Illyés Gyula, "Vers a zsarnokságról" című remek­mű írója és társai, akik részerei vol­tak az alapítvány kamatainak: vala­mi megemlékezést kívánnának, vala­mi megörökítést. Ha egyszer, "vala­ha" három- vagy ötévenként komplex "Tiszaföldvári Napokat" tartanak­­szerveznek, legyen valami emlékmű­ve e nagy irodalmi helynek és sze­mélyeinek. Ilyenre vár dr. Somogyi- Csizmadia Károly Ambrus és Papp Bertalan olimpiai bajnok emlékezete is. dr. Varga Lajos Tiszttartóház Földváron

Next

/
Oldalképek
Tartalom