Földvári Füge, 1998 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1998-11-25 / 24. szám

Tiszaföldvár történetéből Autóbusszal a tisza földvári tanösvényen V. Igen szomorú, szívszorító ese­mény volt 1916. szeptember 10- én, amikor elvitték lelrekvirálták1 a református egyház két harang­ját ágyúöntéshez, ahogyan tették ezt az egész történelmi Magyaror­szág területén. Nem kegyelmez­tek a legdrágább, leghíresebb, legrégibb harangjainknak sem! Ekkor már döglődött az Osztrák- Magyar Monarchia az I. világhá­ború poklában: vitték elrekvirál­ták a rézmozsarakat, rézüstöket, réz gyertyatartókat, mindent ami réz volt. És vasból verték az aprópénzt, vasmozsarakat készí­tettek réz helyett. /S voltak akik hitték, hogy ezzel megnyerjük a háborút, még más országoknak mérhetetlen nyersanyagaik voltak felhalmozva réz- és más ércekből, élelmiszerből. / De lassan lettek az 1920-as é­­vekben új, szép, csengő hangú harangjaink a hívők jóvoltából. Sajnos, lettek hősi halottak is! Rengeteg! Csak Tiszaföldvárott több mint 300 magyar neve ol­vasható a hősi emlékművön. Ne­veiket összegyűjtöttem - nemegy­szer megkönnyezve őket -, mert a hősi emlékmű nemsokára lassan olvashatatlanná válik. Maradjanak legalább nálam, a nem tiszaföld­­vári születésűnél, ha már a tisza­­földvári emlékezetből kitörölték őket. Remek gőzfürdőt épít a község. 1897 nyarán már meg is nyílik. Az épület mellett 1894 fúrt 266 méter mélységű ártézi kút vizét hasz­náljuk. Kezdetben 615 liter vizet adott percenként, vize 24 C- os volt. Azután a kút az idők folya­mán elhomokosodott, érdemes lenne felújítani és szép, ízléses körfalát pótolni! Érdemes elme­rengni az első árszabályon. Hol vannak ezek az összegek a mai 50-60 forintos tejföltől, a majd ezer forintos húsoktól, kolbász- és szalámiféléktől!? Ha ezek az emberek feltámadnának, nem hin­nék el, hogy mi van ezen a meg­bolondult magyar világon: 1.1 gőzfürdő ruhával, zuhannyal 50 krajczár 2J kádfürdő egy személyre ruha nélkül 25 krajczár 3.1 kádfürdő két személyre ruha nélkül 40 krajczár 4. / ruha és zuhany 25 krajczár 5. / köpülyözés, külön /piócával vérleszívás/ 6.1 egy lepedő 7. / egy törülköző 8. / egy női ing 9. / egész női ruha 20 krajczár 10 krajczár 2 krajczár 4 krajczár 10 krajczár Auer Károly 1897-ben műszaki vezető volt a fürdőben. Ideg­betegeket szeretett volna gyógyí­tani villanyozó készülékkel, en­nek beszerzését kéri a felügyelő­tanácstól. Továbbmenve, milyen érdeklő­déssel nézegettük a Sarkady hen­tes háza melletti Köles-hát ámbi­­tusa előtt az évek virágzó füge­fákat. S egyszer csak eltüntetett, kiszáradtak. Arra is nagyon büszke vagyok, hogy a tiszaföld­­vári kertváros homokján megte­rem a mandula is. Kár, hogy nem akadt egy okos ember, aki kitenyésztette volna a tiszaföld­­vári tájfajtát a mandulából. A mandulára nagyon büszke va­gyok, de nem szerettem soha a gyengén kezelt borokat, a vin­­kókat, az agyonkénezetteket. A Sáncon innen épült fel hosz­­szú időn keresztül az evangélikus templom. A kiegyezés után lett készen nagynehezen, sok pénz­ügyi nehézséget okozva a kis felekezetnek. Téglával, pénzzel segíti őket báró Podmaniczky Já­nos II., Tiszaföldvár földesura. A templom mintájára gróf Wenck­­heim-család békés vármegyei sírboltja. Igen mutatós a templom szép, arányos, oszlopsoros por­tikusza. Eljutottunk a mai Bajcsy- Zsilinszky utca és a Sánc utca kereszteződéséhez, amelynek ve­zetője hosszú ideig néhai Faze­kas Dezső volt. Fiatalabb, élete­­rősebb korában nagy kísérletbe kezdett. Felfogása szerint a nö­vények termései, magjai alapján próbált egy növényrendszertani szisztémát összeállítani. De mivel segítséget nem kapott szakmai körökből, elment a kedve és a kí­sérlet abbamaradt. Hiába gyűjtöt­te össze a magvak-termések ez­reit! Magyar sors! Magára hagyni a merészeket, a bátran kísérle­tezőket. Mint a kunszentmártoni Demeter Istvánt, aki a magyar OROZCO lehetett volna, a tiszau­gi Körtvélyessel foglalkozó közta­nárt, a tiszaugi halottlátókat kuta­tókat, az éhen halt cibakházi szü­letésű Küzdényi Szilárdot és ha­láláig hű feleségét Bagossy Gi­zellát. Megállunk az autóbusszal szo­rosan az egykori Sallay-ház előtt: remek magyar parasztbarokk dí­szítésű módos gazdaház volt, amelynek a helyén áll a tragikus emlékezetű pilótajáték háza: egy posztmodern, dicsekvő stílusú "esiesés" ház a római katolikus kántorlakás épülete mögött. A Sallay-ház pincéjéből egy fekete­mázas cserépedény került elő az 1950-es években. A csillogó fe­kete mázat az idő lekoptatta az edényről, csak a formája gyö­nyörű. A múzeumban bárki meg­csodálhatja. Mivel a ház már a magyar szabadságharc előtt meg­volt, valószínűleg Kossuth-ban­­kókat rejtegethettek benne. 1848/49. véres leverése után /o­­rosz segítséggel!/ büntették, akik­nél Kossuth-bankót találtak a cseh-morva fináncok. Több zsel­lérház is volt Tiszaföldváron, a­­melyekben a mestergerendák nyí­lásaiba tapasztották a Kossuth­­bankókat, nemegyszer tetemes mennyiségben. Ezek egy részét megvásároltuk a múzeum gyűjte­ménye részére. A Széchenyi utcai régi ház tulajdonosa a talált ban­kókért akkora összeget kért, hogy az már felért egy nagy pénzügyi visszaéléssel. Nos, elérkezünk az un. "Kos­­suth-ház"-hoz. Vigyázzunk a jö­vő-menő gépjárművekre! A Kos­­suth-ház a XVIII. században épült, már szerepel II. József császár korabeli térképein. A ház a báró Podmaniczky-család -Tiszaföld­vár földesura - tiszttartójának a szolgálati lakása volt. Itt volt So­mogyi-Csizmadia Sándor neves történetírónk a XVIII-XIX. század fordulóján, mint tiszttartó. Fele­sége - Kelemen Borbála - az első magyar színházigazgatójának, Kelemen Lászlónak volt a húga. Jeles fordító és és versíró, több nyelven beszélő, művelt értel­miségi nő, aki elmondások sze­rint fogadta lakásukban Tessedik Sámuelt és Hajnóczy Józsefet, meg Kelemen Lászlót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom