Földvár, 2002 (4. évfolyam, 4-11. szám)
2002-04-05 / 4. szám
Az idei évben a Művelődési Ház adott otthont a Városi Ünnepségnek. A 15-én 10 órakor megrendezett programot az Oszőlöi Általános Iskola állította össze. A gyermekek színvonalas műsorát Kovács Józsefiié, Kovácsné Hajdú Judit és Mudrákné Kugler Mária tanította be. Az iskola kórusát Nemesné Kolop Katalin vezette. A megemlékezőkhöz Beliczai László alpolgármester szólt, akinek beszédéből következzen most néhány részlet. ’’Úgy, mint ahogyan 154 év óta minden esztendőben, most is eljött az alkalma, hogy illő tisztességgel megemlékezzünk legszebb nemzeti ünnepünkről, az 1848-as forradalomról. 1848. március idusán tört ki az a hatalmas magyar vihar, amely elsöpörte hazánkban az idejétmúlt feudális rendszert és ezzel együtt utat nyitott a polgári fejlődés távlatainak.” ’’Március 15-én Pesten vér nélkül győzedelmeskedett a forradalom. A márciusi ifjak kivívták a sajtószabadságot, párizsi mintára megszervezték a nemzetőrséget, Jókai a 12 pontban megfogalmazta a demokratikus átalakulás programját.” ”Ma olyan országban van szerencsénk élni, amelynek virágzó a kultúrája.” ”A Széchenyiek nevéhez fűződik a Nemzeti Színház, Nemzeti Múzeum és a Tudományos Akadémia megalapítása. A nemzet színházának eszméjét szintén ez a kor szülte, amelynek végkifejlete a március 15- én kirobbant forradalom volt. Nekünk, mai magyaroknak már csak ezért is kötelességünk volt a nemzet első színtársulatának méltó és végleges otthont adni. Istennek és a Kormánynak legyen hála!” ”1848. tavaszán születtek meg hazánkban a polgári átalakulás és az ország függetlenségének törvényei. Létrejött az első felelős magyar kormány, vagy ahogy akkor mondták, a felelős magyar minisztérium. A magyarság elkezdte megteremteni a maga sajátos, független világát. Akkor a polgárosodásban öltött testet először a vágy, hogy egy gyarapodó polgári demokráciában éljünk, mert ez az igazi szabadság. Amikor azt tehetjük, ami a mi dolgunk és örömmel látjuk, ha mások is azt teszik. Amikor lelkesedhetünk eszmékért, és társakat találunk ehhez. Amikor látjuk, hogy a szükség együttérzést vált ki és összefogást eredményez. Igen, ez nagyszerű érzés.” Ne feledjük el az 1848-as tiszaföldvári honvédeket sem! Sokan emlékeznek meg minden évben az 1848-as eseményekről. Többen virágot, koszorút helyeznek el Kossuth Lajos emlékszobránál, de csak kevesen tudják, hogy a csatákban sok tiszaföldvári honvéd is részt vett. Következzék most egy névsor az 50 honvédről. Leszármazottaik most is itt élnek közöttünk, talán nem is sejtve, hogy milyen ősökkel dicsekedhetnek. A névsort a helyi Tiszazugi Földrajzi Múzeumban találtuk meg.- dobróka -”Rangos ” honvédek: Földi András - főhadnagy Lapu Gábor - őrmester Pécsik Sándor - zászlótartó Káposztás Sándor - káplár Vig Pál - káplár Közvitézek: A. Kovács János, Ágoston Gábor, Bajkai János, Bajkai Márton, Bajkai Sándor, Bán Sándor, Barta (vagy Barna) János, Bácsmegi József, Becser István, Borbély Mihály, Bubor József, Czina Mihály, Csató (vagy Ceczó) András, Erdei András, Fazekas János, Gellei József, Görög Mihály, Gyevnár Márton, Gyuris Ádám, Holicska István, Huszár Sándor, Juhos József, Katona János, Kávási Gábor, Keresztes József, K. Pete János, K. Tóth István, К .Nagy József, K. Kis János, K. Kis Gábor, Korom Lajos, Kalóz Ferenc, K. Nagy Sándor, Lestyán Pál, К. H. Szabó József, Lőrinczi József, Lovas Mihály, Molnár József, Makó János, P.Szabó István, Süveges László, Sallai Sándor, Sóié Imre, Tóth Gergely, Orbán Sándor V_______________' ' .. л-L--~ ) 4. oldal 2002. április 5.
