Földvár, 2000 (2. évfolyam, 3-8. szám)
2000-05-01 / 4. szám
2000. május Földvár 3 Л / ú n í ó 4. oldal Május elseje: ünnep és szórakozás 5. oldal Híreink 6. oldal Iskolai hírek Bábos ajándék 7-8. oldal Kossuth-hét II. A hagyomány útján 9. oldal A könyv napja a Hajnóczyban Hajnóczy-s felvételik 10-11. oldal Művelődési Hírek 12. oldal Táj és ház 13. oldal Balettos sikerek 14. oldal Húsvét után - Pünkösd előtt Még mindig Somogyiról 15. oldal Katolikus hírek Kiskerti tudnivalók 16. oldal Köszönetek Moziműsor 17. oldal Családi oldal 18. oldal Karatésok vizsgája Sakkozóink sikerei 19. oldal Sporthírek 20. oldal Rejtvény LEGYEN MINDIG MÁJUS! Számtalan lényegesnek ítélt és gondolt téma kívánkozott ebben a hónapban is erre az oldalra, ami az aktualitások helye ebben az újságban. Az árvíz témáját már elmosta maga a víz, ez a víz, illetve maga a téma elmosta a Kormány legújabb abszurd bejelentését a tervezett minimálbérekről és juttatásokról... Volt téma az előző hónapban a már megszokott bűnözés, a szélsőséges időjárás, a vízhelyzet hullámzásait elnyomta, felülmúlta Torgyán doktor egyedülálló szimultán játéka a köztársasági elnök-jelöléséről, a pártja és szövetségesei által is elfogadott, felhatalmazott egyszemélyi "demokratikus" regulációja. Ellentétben az általa oly sokat emlegetett bolsevik diktatúrával. Azt hiszem, legalábbis én úgy érzem, mindez, és oly sok egyéb úri huncutság, amit valamikor a politikára akasztottak, jelen pillanatban teljesen hidegen hagy engem és sok sorstársamat is. Május van. Első napja a munka ünnepe. Amikor ezt leírtam, gondolkodtam a kis,- illetve nagybetű írásmódján. Azt talán félszegen szabadna leírni, hogy a munkásosztály ünnepe. Pedig az! Volt... Ezzel kapcsolatban sokat vitáztak itt-ott a szakszervezetek, (főként a szétvert, vagy megosztott magyar szakszervezetek) szerepéről. Ez egy külön oldalt, napot érdemlő témakör lehet(ne). De május a kikelet, a megújulás hónapja. Ha elvonatkoztatva, politizálásmentes napot keresek, igen érdekes és azért mindig vissza-visszatérő a hónap első vasárnapja: Anyák napja. A hónap utolsó vasárnapja a gyermeknap. Érdekes hónap A zord hideg után a melengető, anyai szeretettel felérő gondoskodást, kiteljesülést ígérő lehetőség hónapja, a megújulás kikelete. Az anya és gyermeke közös időszaka. Az élet szenzációs harmóniája ez a kettősség. A megerősödő tavasz, valamint az anyák- és gyermekek napja egy szűk intervallumban. Közben zajlik az élet. Szabad, demokratikus országokban anyák aggódnak gyermekeik sorsáért, mindennapi életéért, gyermekek nézik tehetetlenül anyjuk szenvedését, - vagy anyák dobják el, tagadják meg gyermeküket kilátástalanságukban (szabad és demokratikus országokban is), és gyermekek tiporják, tagadják meg szüleiket, anyjukat a könyörtelen "szabad" világban . Elgondolkodtató ez a hónap. A természet, mely nálunk, halandóknál sokkalsokkal hatalmasabb, természeténél fogva "tapasztaltabb", képesebb az újbóli megújulásra, a fejlődésre, a midig megújulás képességére. Legyen bármilyen körülmény. A természet mindig újraéleszti önmagát. Mert van egy varázsos, önmagát tisztelő rendje. Ez a "rend" hiányzik belőlünk. Legalábbis sokunkból. Mi nem csupán önmagunkon akarunk túlnőni, hanem őseinken, anyáinkon átgázolva, a körülményeknek megfelelve (amit mások ránk erőszakolnak) szeretnénk "élni". Ez az élet azonban egyre inkább ellentmond a természetnek, amit soha nem tudunk áldozatok nélkül áthágni. Szeretnénk élni, szeretnénk jól élni. De ne akarjunk másokat letiporva "lenni". Május első vasárnapján szeretettel gondolunk a minket megszülő és felnevelő nőre, mint alapot adó lehetőségre. Május utolsó vasárnapján szeretettel halmozzuk el gyermekeinket, mint álmaink lehetőségét és jövőjét... (Ez hasonlít egy ismert mondásra: vagyok az alfa és az omega, vagyok a kezdet és a vég.) Talán eljön az örök május, amikor nem napokhoz kötjük ezeket az érzelmeket, s rájövünk arra, hogy valamennyiünket anya szült, valamennyiünknek lehet és lesz gyermeke, - s így lehet boldogabb múltunk és így lesz boldogabb, reményteljesebb jövőnk! Ne szédítsen meg a pillanatnyi érdek, ne hasson ránk aktuális politika, szívünkből lüktessen ritmust az örökkévalóság ember-alkotta ünnep-májusa. Követhetetlenül sokan méltatták már e két vasárnap jelentőségét, s megteszik még számtalanok. Legyenek érzelemtelített, vagy száraz tény-szavak e május vasárnapjairól. Egyet tartsunk meg magunkban tettlegesen egész éven át és évről évre: általad és érted élek édesanyám, gyermekem! Kívánom, hogy ez az érzés természetes módon éljen valamennyiünkben a következő májusig! Székács József
