Földvár, 1999 (1. évfolyam, 3-9. szám)

1999-09-01 / 6. szám

14 Földvár 1999. szeptember így élünk mi Pünkösdkor mindhárom templomunk­ban keresztelések voltak. Az egyház születésnapján minden évben öröm megtapasztalni, hogy egyházunk él, s ma már azokat keresztelhetjük, akik a 3. évezred felnőtt keresztényei lesznek. Május 30-án elsőáldozókat vezethet­tünk oltárainkhoz, hogy hallva Jézus szavait: "Ez az én testem...", magukhoz vehessék ők is a mennyei kenyeret életükben most először, s reméljük nem utoljára. Június első hetében néhány földvári asszonnyal részt vettünk egy gyönyörű és felejthetetlen autóbuszos zarándok­laton a Benelux államokban. Június 13-án a homoki templom Jézus Szíve búcsúja volt. Meg telt a szép templom helyiekkel és távolból érke­zőkkel, voltak akik most látták először a templom "kincsét", a torinói halotti lepel, vagyis Jézus halotti leplének egyetlen magyarországi másolatát. Június 19-én aranylakodalmas szent­misén ünnepeltük a földvári templom­ban Cseuz Györgyöt és feleségét, Csatos Ilonát, megköszönve példamu­tató életüket. Június végén, illetve július elején két iskolás csoport töltött nálunk 1-1 hetet a plébánián. Csobánkáról és Budapestről jött a kb. 20-20 főnyi sereg, mint már évek óta sok kisebb-nagyobb közös­ség, hogy testi-lelki felüdülésben legyen részük. Ok vendégszobáinkat, mi pedig az ő példamutató kereszténységüket él­vezhettük. Az idén ünnepelhettem pappá szentelé­sem 25. évfordulóját. 1974. június 23- án tizenegyünket szentelt egyszerre pappá dr. Bánk József, akkori váci me­gyéspüspök atya. Ezüstmiséim alkal­mából számtalan jókívánsággal hal­moztak el a hívek, a két város veze­tősége, s persze barátaim. Ezúton is köszönöm az ünnepi szentmiséken való részvételüket úgy a váci székesegy­házban, mint itt Földváron és szülővá­rosomban Kunszentmiklóson. Külön kö­szönet a polgármester úrtól átvett Tisza­­földvár Város ezüst plakettért és a város címerével díszített asztali lobogóért. Július 4-én, 10-én, és 18-án hangverse­nyek voltak templomainkban. A. martfűi Szent Tamás búcsún franciák énekel­tek, Földváron az egyházközség Boldog Apor Vilmos női kara adott hangver­senyt Erdős Mihályné vezényletével. 18-án délelőtt egy finn kórus vendég­szerepeit a homoki templomban, este pedig egymást követően lépett fel né­met, finn és portugál énekkar a martfűi katolikus templomban, fergeteges sikert aratva. Augusztus 11-e környékén a napfogyat­kozás kapcsán szentmiséinken is el­mélkedtünk Isten fantasztikus fantázi­áján, amellyel útnak indította az univer­zum részecskéit, mely időről időre ilyen és ehhez hasonló látványokkal gyönyör­ködtet bennünket, a teremtés koronáit. Augusztus 14-én felszentelésre került az új ravatalozó. Nagy Sándorra! és fe­leségével ökumenikus szertartás kere­tében adtunk hálát a város legújabb létesítményéért. Reméljük beválik az é­­pület, s minden gyászoló csaíád keresz­tény temetési szertartással búcsúzhat megkeresztelt s hitét soha el nem ha­gyó hozzátartozóitól, ezzel is tanúságot téve őseink hite és erkölcse mellett. Augusztus 19-én Martfűn újraszenteitük Kövér János által házasságkötésük 25. évfordulója alkalmából állíttatott kő fe­születet, mely most a felújított kastély előtt kerüli felállításra a martfűiek szép számú jelenlétében és imádságával kísérve. Augusztus 20-án megünnepeltük föld­vári templomunk búcsúját. Ünnepi szent­misénkén emlékeztünk meg első szent királyunkról, aki szellemi műveltséget és lelki tartást adott nemzetünknek a kereszténység által. Szent István szent jobbján keresztül kértük Isten áldását az új kenyérre Földváron is, Martfűn is, ahol a város több vezetője is részt vett a szertartáson. Szeptember 5-én mintegy 60-an men­tünk át a mesterszállási Kisboldogasz­­szony búcsúra, ahová mint ezüstmisés papot hívott meg az ünnepi szentmise bemutatására a szomszéd egyházköz­ség plébánosa. Jó volt együtt imádkozni a szép templomban, s külön örömünkre szolgált, hogy a szentmisén több számot is énekelhetett egyházközségünk női ka­ra. Szeptember 19-én svájci fiatalok adtak hangversenyt a földvári templomban. Megjegyzem még, hogy az elmúlt hóna­pokban osztoztunk a rászorulók gond­jaiban. Támogattuk az Aranyág alapít­ványt, gyűjtést rendeztünk vak gyer­mekek támogatására, valamint az árvíz és belvíz károsultjainak megsegítésére. Nos így élünk mi... Október 3-án autóbusznyian megyünk a cibaki búcsúba, 9-én kirándulunk egyet a Bakonyba az idén bérmálkozókkal és hozzátartozóikkal. 17-én 40-en része­sülnek a bérmálás szentségében egy­házközségünkben. Október 21-én szentföldi zarándokcso­porthoz csatlakozik az idén is néhány tiszaföldvári, martfűi hívő, hogy Jézus nyomában járjon. Tamási József plébános atya Reformálódunk Augusztus 28-án egyházmegyei konferencia volt a belterületi refor­mátus templomban, környékbeli presbitereknek, presbiter jelöltek­nek és érdeklődőknek. Ez a nap is a novemberi általános tisztújítást volt hivatva előkészíteni, hogy 2000. januárjától egy új - megbízatását Jézus Krisztustól vett küldetésként végző - presbitérium álljon a gyülekezet élén. Előadások, beszámolók, bizonyság­­tételek hangzottak el, hogy ki-ki felismerje, illetve elfogadja az Úrtól való, gyülekezetében végzendő fela­datát. Lassan összeáll Tiszafoldvár mind­két református gyülekezetében a je­löltek névsora, hogy egy hónapon át ki legyen függesztve megtekintésre, végül pedig novemberben megtör­ténhessen a választás. Nagy reménységgel nézünk ezen új korszak elé, amikor is a népegyházi formát felválthatja a hitvalló gyüle­kezeti élet, melyben a bibliai tanítá­son alapuló szolgálat ébredést, meg­újulást, növekedést hoz Isten Szent lelke által. Tiszafoldvár, 1999. szeptember

Next

/
Oldalképek
Tartalom