Földvár, 1999 (1. évfolyam, 3-9. szám)

1999-06-01 / 5. szám

1999. JUNIUS BESZELJÜNK RÓLA Hatvanhét család jobb lakáskörülmények közé kerül ELOSZTOTTÁK AZ IDEI TÁMOGATÁSOKAT A Szociális, Egészségügyi és Foglalkozáspolitikai Bizottság elosztotta az 1999. évre biztosí­tott lakáscélú támogatást Erre a célra az Önkormány­zati Képviselő Testület 1999. évre ötmillió Ft-ot biztosított a költségvetésben. Az elosztás szabályát a 7/1997/V:5/ számú, 1998-ban módosított helyi ön­­kormányzati rendelet rögzíti. Fontos, hogy ennek a rendelet­nek lényeges elemeit mindenki ismerje a városunkban. A rende­let hatálya kiterjed az első lakás­hoz jutók támogatására, vala­mint a lakásépítés, vásárlás, bő­vítés, átalakítás, korszerűsítés, felújítás támogatására. A kérelmeket minden naptári év április 30-ig kell beadni a Polgármesteri Hivatalban. 200.000 Ft egyszeri vissza nem térítendő támogatást kap az a 35 éven aluli házaspár, aki saját tu­lajdonú lakóházat épít. Maxi­mum 150.000 Ft kamatmentes visszatérítendő támogatást kap­hat, aki lakóházat vásárol, bővít, Aktuális jegyzet.. korszerűsít. Ilyen támogatás csak egyszer és csak egy jogcímen adható. A támogatás feltétele, hogy a kö­zös háztartásban élők egy főre eső jövedelme nem haladhatja meg a legkisebb öregségi nyug­díj másfélszeresét, ami most 23.025 Ft. Az előterjesztett igények az alábbi rangsorolásban nyerhet­nek kielégítést. a, elemi csapás miatt bekövet­kezett kár b, közvetlen életveszély elhárí­tása c, korszerűtlen, zsúfolt egész­ségtelen lakásviszonyok megszüntetése d, építkezés e, vásárlás, f felújítás g, bővítés h, átalakítás i, korszerűsítés Különös méltánylást érdemlő körülmények: a, 3 vagy több kiskorú gyerek b, kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő c, a kérelmezők fiatal házasok 35 éven aluliak d, 67%-ot elérő munkaképesség csökkenés. A támogatás összegének tör­lesztését a következő év január­tól kell megkezdeni és öt év alatt teljesíteni. A támogatást a folyósító pénzintézet jelzálog­ként az ingatlanra terhelteti. A felhasznált összeget hiteles számlákkal kell igazolni, illetve házvásárláskor a végleges adás­vételi szerződést be kell mutat­ni. Az erre a célra most biztosí­tott ötmillió Ft-ból 32 család ka­pott felújítási támogatást 20 ezertől 90 ezer Ft-ig, vásárlási támogatást 18 család 30 ezertől 140 ezerig, bővítésre 3 család 50 ezertől 80 ezerig, fürdőszoba ki­alakításra 50 ezertől 60 ezerig, gázbekötésre 8 család 20 ezertől - 60 ezerig. Összesen 67 csalá­dot részesítettünk támogatás­ban, 28 kérelmet elutasítottunk. Az elutasítás oka minden eset­ben az volt, hogy a kérelem nem felelt meg a helyi önkormányza­ti rendeletünknek. Szigorú tár­gyilagossággal vizsgáltunk meg minden kérdést, többször újra elővettünk egy-egy korábbi döntést. Két megjegyzést még: A 200.000 Ft-os egyszeri vissza nem térítendő támogatásra nem érkezett be kérelem. Ez azt je­lenti, hogy 1999-ben egyetlen fiatal házas sem épít házat Tiszaföldváron. Ez bizony szo­morú. A másik megjegyzés már válasz a sokszor elhangzó kér­désre: a támogatott 67 család között nincs egyetlen cigánycsa­lád sem, az elutasítottak között van három. Ez a tény erősen megkérdőjelezi azt az általáno­san elterjedt nézetet, hogy a szo­ciális támogatásokban túlnyo­mórészt a cigányok részesülné­nek. Dr. Király Ferenc A Szociális, Egészségügyi és Foglalkozáspolitikai Bizottság elnöke §1TVEH§T ÉVE (ÁÁiÁt 1944. május végén vonul a menet a szol­noki Baross utcán. Mellettük kakastollas csendőrök, feltűzött szuronnyal. A tízéves, klott gatyás, poros lábú srác bámészan néz. Ismeri a vonulókat, a Brüll bácsit a rőföst, a Vidor bácsit a játékkereskedőt, a Gura és Wigandot, akiknél könyvek vannak a kira­katban. Anyu sír, mert Magdika kisasszony is megy, akinél évek óta mos-vasal, most már az a kis pénz sem lesz. Kotrocó bácsi gyor­san megmeríti a kék kannát az ártézi kútnál, fordul, mintha nem akarná látni... Karcsi a sarokról issza fröccsét a Matyinéni kocsmá­ba, azt mondja, hogy most már a büdös zsi­dóknak is dolgozni kell... Este moziba me­gyünk. Anyunak Giziké nagysága minden napszám után ad két mozijegyet. A Film hír­adó a legjobb a Rákóczi indulóval... vitéz nagybányai Horthy Miklós őfőméltósága kenderesi birtokára érkezett... Sztojai Döme miniszterelnök kitünteti a keleti front hős katonáit... aztán a gyönyörű Szeleczki Zita művésznő énekel, hogy... ”viszontlátásra hadnagy úr” Június 2-án reggel tündöklő ég. Anyu beáztatja a mosnivalót az udvaron, a fiú borsót szed egy kis levesnek. A kis nép­rádió szüntelenül ismételgeti: légi veszély Bácska, Baja..., légi riadó Bácska, Baja. Hadd mondja, már megszoktuk. Aztán az a mormogó zúgás ott fönn... húznak el a kis fé­nyes gépek. De most valami iszonyatos történik. A fé­nyes gépekről apró fekete pontok válnak el, és mindent betölt egy velőtszaggató, iszonyú üvöltésbe átcsapó sivítás. Aztán megmozdul a fold és ráomlik az ég. Pillanat alatt korom­sötét lesz, amit toronymagas vörös lángnyel­vek törnek át. Újra az iszonyú sivítás, aztán újra a szörnyű robaj. A kis házon már nincs tető, az ablakok tokostól a szellőző dunyhák között, a mennyezet középen recsegve szét­nyílik. A borzalmas csattogás-ropogás kö­zött már nincs szünet... Anyu sikoltozva, iszonyú erővel nyom a földre. Egy pillanatra látom, hogy a borsó ágyás közepén két vas­úti kocsikerék ágaskodik tengelyestől. Aztán megint sivítás és megint megmozdul a föld... Három napig égett a vasútállomás, égett a sebesültvonat a sebesült katonákkal, lán­golt, recsegett - ropogott a mellette álló lő­szer-szállító szerelvény. Kotrocó bácsi a sar­kon feküdt a hátán, mellette a kék vizeskan­na és az elgurult kannafedő. Négy nap múl­va, június 6-án a szövetségek partra szálltak Normandiában. A fiú, ahogy felnőtt ráesz­mélt, hogy azok a csendben vánszorgók a szolnoki Baross utcán a halálba mentek. Bá­­mész gyermek szemei valami szörnyűségeset láttak, amit most úgy hívnak, hogy népirtás és azok a kis fényes Liberátorok ott fenn azért oldották ki a bombáikat, hogy a népir­tásnak véget vessenek Európába. A bombázók oldalán volt a történelmi igazság. Nekünk maradt a bombatölcsérekkel fel­szaggatott kedves, lombos Liget utca, a bé­kés, szelíd, üszkös Mátyás király utca, a ro­mok alatt az ártatlan halottak százaival. Most, hogy a koszovói népirtást megint a bombázó gépekkel büntetik, de a bombák Zomborban, Újvidéken, Belgrádban ölnek meg ártatlanokat nap mint nap, felrémlik bennem a borzalmas ötvenöt év előtti június 2-a emléke. Az ártatlanok megint meghal­nak, a bűnösök majd megint elmenekülnek, és szép nyugodtan leélik valami tengerparti villában az életüket, ahogy az ötvenöt év előtti bűnösök közül is leélték sokan. Jaj, emberek, mi nem tanulunk...nem tanulunk!...nem tanulunk? K. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom